Velünk az Isten – 2024. augusztus 14.

,,Ekkor elbocsátotta a sokaságot, és bement a házba, tanítványai pedig ezzel a kéréssel fordultak hozzá: Magyarázd meg nekünk a szántóföldben nőtt konkoly példázatát! Ő pedig így válaszolt nekik: Az, aki a jó magot veti, az Emberfia, a szántóföld a világ, a jó mag a mennyek országának fiai, a konkoly a gonosz fiai, az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög; az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok.Ahogyan tehát a konkolyt összegyűjtik és megégetik, úgy lesz a világ végén. Az Emberfia elküldi majd angyalait, és összegyűjtenek országából minden botránkozást okozót és gonosztevőt, és a tüzes kemencébe vetik őket: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. Akkor majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap. Akinek van füle, hallja” – (Máté 13,36-43)

Jézus Krisztus eme példázata, nagyon szépen bemutatja, hogy ahogy a szántóföldben folyik a vetés és az aratás ugyan úgy az emberi életben is sok minden elvetésre kerül. Sok mindent „vetnek bele az emberi lélekbe”. A kérdés csak, hogy mit hagyunk felnövekedni?! Amikor a tanítványok azt kérik: „magyarázd meg nekünk a szántóföld konkolyáról való példázatot, akkor az az igazi kérdés, honnét van a gonosz, a rossz, az ellenség, aki ezt a munkát végzi! Mert figyeljük csak meg, nap mint nap jelen van és munkálkodik. Lassan csendben, de folyik a konkolynak is a vetése.

Jézus példázatában, halljuk, hogy Krisztus azt mondja, ne tépjétek ki a konkolyt, hadd növekedjenek együtt aratásig. Mert félő, hogy a konkollyal együtt a búzát is kitépik. Vagyis Krisztus bennünket türelemre tanít és int. A döntő érv, hogy Jézus itt arra buzdít bennünket, hogy ne botránkozzunk meg az életünkben talán még akkor sem, ha „jogunk lenne hozzá”. De hogyan tudjunk az élet megannyi helyzetében, nem megbotránkozni, kérdezhetik sokan jogosan. Az tud megállni és nem megbotránkozni, akinek boldog és szilárd bizonyossága van. Kiben? Krisztusban, az én Megváltómban! Hagyjuk, hogy végezze ő is az ő magvetését bennünk és lelkünkben, kellő odafigyeléssel és alázattal. Ámen.

Dohi Arnold,

Szamosdob

Vélemény, hozzászólás?