Velünk az Isten – 2024. augusztus 11.

„Odamentek a tanítványok, és azt kérdezték: Miért szólsz hozzájuk példázatokban?…” – (Máté 13, 10)

A tanítványok megkérdezik Jézustól, hogy miért szól példázatokban a sokasághoz. Válaszában az Úr rávilágít Isten népének valós állapotára: „megkövéredett e népnek a szíve.” Egyébként az ézsaiási prófécia teljesedett be: „Hallván halljatok, és ne értsetek, és látván lássatok, és ne ismerjetek” – (Ézsaiás 6,9). Az engedetlenség, megátalkodott konokság Isten büntetését vonja maga után (Lásd a fáraó esetét Mózessel). Jézus azt akarja mondani tanítványainak, hogy azok az emberek, akik hallgatják őt nem képesek megérteni az Isten dolgait, ha egy az egyben beszél nekik azokról. Nem olyan kiváltságosak, mint a tanítványok: „A ti szemeitek boldogok, hogy látnak, és a ti füleitek, hogy hallanak” – (16. vers). Nos, Jézus azért használja a példázat eszközét, hogy megértesse velük Isten országának elvont igazságait.

A magvető példázata világosan mutatja, hogy a Sátán mindent megtesz azért, hogy Isten szava ne jusson el az ember szívéhez. Azt akarja, hogy elveszett állapotában maradjon, ne szabaduljon a bűn fogságából. De áldott az Isten, aki elküldte hozzánk szent Fiát, hogy a Sátán munkáit lerontsa! Ő az, aki félre tesz minden akadályt az ige magjának útjából, ami szívünk termékeny talajába hullva jó gyümölcsöt terem: száz, hatvan vagy harminc annyit.

                                                                                                          Szilágyi Balázs,

                                                                                                          Szatmár-Láncos

Vélemény, hozzászólás?