„Ekkor azt mondta neki Delila: Hogyan mondhatod: „Szeretlek téged”, ha a szíved nincs velem? …teljes szívét kitárta előtte…azt gondolta: Kiszabadulok most is, mint máskor…Mert még nem tudta, hogy az Úr eltávozott tőle…De haja újra nőni kezdett, miután megnyírták…Sámson az Úrhoz kiáltott, és ezt mondta: Uram Isten, kérlek, emlékezzél meg rólam, és erősíts meg engem csak még ez egyszer, ó, Istenem!” – (Bírák 16, 15;17-18;20;22;28)
Sámson, Izráel bírája volt, akinek az volt a feladata, hogy Isten népét megszabadítsa az országba gyakran betörő ellenségtől, ugyanakkor ő a nazírok közé tartozott. Olyan emberekről van szó, akik különleges módon szánták oda magukat Isten szolgálatára: meghatározott időre fogadalmat tettek, hogy a szokásostól eltérő módon és mértékben szolgálnak Istennek. Életmódjukat, magatartásukat a törvény szabályozta (4Mózes 6, 1-21). Amíg a fogadalom tartott többek között nem volt szabad levágni a hajukat és szakállukat. Sámson esetében ez a fogadalom egy egész életre szólt.
Tiszteletreméltó élete ellenére, Sámson is ember volt, gyarló és esendő ember. Ez azt jelentette, hogy az ő életének is megvolt az Achilles-sarka, vagyis a gyenge pontja, ahol könnyen sebezhetővé vált. Az ő esetében ez a túlzott szexuális vágy volt, amit, mint látjuk, nem tudott kordában tartani, és ez lett a veszte.
Mindannyiunk életének megvan a gyenge pontja, és biztosak lehetünk benne, hogy az örök Kísértő éppen azon a ponton fog támadni minket. A gyenge pont nagyon sokféle lehet (káros szenvedély, pénz, nagyravágyás stb), és az a jó, ha a magam életében tisztában vagyok vele, hogy mi az, mert csak így tudok harcolni ellene. A Sátán soha nem fog békén hagyni, ezért újra és újra Isten segítségére van szükségem, kérnem kell tőle az erőt, hogy ellen tudjak állni a gyötrő kísértésnek. Sámson teret engedett parttalan testi kívánságának, teljesen elöntötte őt a bűn elveszejtő ereje. Sajnos, ez minden esetben így történik, amikor egy ember eltávolodik Istentől.
De milyen jó, hogy az eltávolodott ember újra visszatalálhat Istenhez! Sámson lehetőséget kapott erre és élt vele: mély bűnbánatot tartott és ennek eredményeképpen újra nőni kezdett a haja, vagyis rendeződni látszott az Úrral való kapcsolata. Tudott ismét őszintén és alázatosan imádkozni, és Isten meghallgatta könyörgését.
Nem feltétlenül kell nekünk eljutni oda, ahova Sámson jutott egykor, de ha mégis ez történik, tudnunk kell, hogy az Úr mindig nyitott ajtóval vár bennünket, mint a szerető atya a hazatérő tékozló fiát.
Szilágyi Balázs,
Szatmár-Láncos