“És monda: Úgy van az Isten országa, mint mikor az ember beveti a magot a földbe” – (Márk 4,26).
Utolsó előtti példázata ez Jézusnak az Isten országáról. Szükség volt és ma is szükség van arra, hogy Isten országát példázatokban és jelképekben mutassuk fel, mert a jelzett dolgot nehéz megérteni. Mindennapi példák utalnak a végtelenre.
,,Mindennek rendelt ideje van”-végre elérkezett a magvetés időszaka, Isten úgy fordította az időjárást, hogy nyugodtan vethetjük kertjeinkbe a zöldségek magjait, nem fenyeget már bennünket a fagyveszély. ,,Emberé a munka…”-folytathatjuk, ,,a növekedést az Isten adja”. A jó termés érdekében alapos munkát kell azért végezni, nem lehet a magokat csak úgy elszórni, el kell végezni az előmunkákat, talajművelés stb. Ez is a magvető feladata.
Az emberi szívet alaposan meg kell munkálni annak érdekében, hogy be tudja fogadni, hasznosítani is tudja Isten Igéjét. Sokszor mélyszántásra van szükség, máskor fertőtlenítésre, le kell takarítani az elmúlt idő szennyét és mocskát, a jó magot a jó, a tiszta talaj illeti meg. De nemcsak külső behatásra van szükség, a szívnek is akarni kell megtisztulni.
Amennyiben elvégeztük ezeket és a még fel nem sorolt előmunkákat, vetni lehet és vetni kell alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt, mert az idő sürget. Nehogy az ,,aratásnál” meglepetés érjen bennünket.
Égi áldásként hull a mag,
jó talajt keresve,
tartsd alá kimunkált szíved,
s benne majd Atyád
öröme teljen be. Ámen.
Fodor Lajos