„Mondd meg nekünk, mikor történnek meg ezek, és mi lesz annak a jele, hogy mindez beteljesedik? Jézus pedig így kezdett beszélni hozzájuk: Vigyázzatok, hogy senki meg ne tévesszen titeket! Sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: Én vagyok! – és sokakat megtévesztenek. Amikor pedig háborúkról és háborús hírekről hallotok, ne rémüljetek meg: ennek meg kell történnie, de ez még nem a vég. Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, mindenfelé földrengések és éhínségek lesznek: ez csak a vajúdás kínjainak kezdete. […] de aki mindvégig kitart, az üdvözül.” – (Mk 13,4-8.13b)
2020 óta eléggé rossz irányt vett az emberi élet ezen a földön. Volt világjárvány, hatalmas erdőtűz Ausztráliában, temérdek áldozattal járó földrengés Törökországban és Szíriában, véres háború Oroszország és Ukrajna között, mely még ma is folyik, és amely akár át is csaphat a III. világháborúba. Mindezeket látva azt mondhatnánk, hogy közel vagyunk a végéhez, az utolsó időkhöz, nagyon közel van a világvége. Talán így van, talán nem.
Nekünk azonban nem az a dolgunk, hogy ezt kitaláljuk, vagy, hogy a napokat a számolgassuk. Hiszen nem először vannak ilyen nehéz idők a történelem folyamán, amely amúgy tele van éhínségekkel, pusztításokkal és számtalan háborúval. A 2000 év alatt, mióta Jézus itt járt a földön, majd felment a mennybe, minden korszak azt gondolta, hogy az ő idejükben lesz a világvége és tér vissza Jézus, de még mindig itt vagyunk.
Azt mondja az Ige: „Vigyázzatok, hogy senki meg ne tévesszen titeket!”. Jézus nagyon világosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy nem tudjátok sem a napot, sem az órát. Ezért ne rémüljünk meg azon, amik a világban történnek, mert ezeknek meg kell történnie. Mi legyünk kitartóak a hitben, éberek, munkálkodóak. Aki mindvégig kitart, az üdvözül. Ámen.
Vajda Szabolcs,
Szatmár-Németi