“De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasodjanak meg, mert jobb házasságban élni, mint égni.” (1Korinthus 7,9)
Olvasandó: 1Korinthus 7,1-16
Ezt az Igét Pál apostol a nem házasoknak és az özvegyeknek intézi. A nemi vágy megélése nem a legjobb indok a házasságkötésre. A legjobb viszont, ha a megfelelő személlyel kötök házasságot, semmint „ettől a vágytól égjek”. Honnan tudom, hogy ki a megfelelő személy?
Pálhegyi Ferenc Keresztyén házasság című könyvében egy történettel szemlélteti a döntés lényegét. A történet a következőképpen szól: egyszer egy buszvezető vaknak álcázta magát a végállomáson s leült az egyik utas helyére. Amikor megtelt a busz elkiáltotta magát: Hát senki nem indítja el ezt a buszt? A vezetőüléshez tapogatózott, leült és beindította a motort. Az emberek menekültek…
Nagyon fontos döntés, hogy ki legyen az útitársam egy életen át, de a legfontosabb, hogy ki vezeti az életemet. A házasság is hosszú utazás, nem mindegy, hogy ki ül mellettem, de ennél is fontosabb, hogy ki ül a volánnál. Amikor még nem rontotta meg Isten és ember kapcsolatát a bűn, Ádám, az első férfi Isten jelenlétében élt, szoros kapcsolatban az Úrral. Így kapta ajándékba segítőtársként feleségét.
Nem kell azonnal házasságba menekülnöm az első személlyel, akivel találkozom, ha nem tudok önmegtartóztató életet élni. Isten jelenlétében tudom, ha Ő úgy akarja segítőtársat adhat. A házasság, akárcsak az önmegtartóztatás Isten ajándéka. Mindenkinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől, egynek így, másnak pedig úgy (7. vers). Ámen.
Kiss Szabolcs,
Apa