“Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek között! Énekeljetek neki, zengjetek neki, beszéljétek el minden csodás tettét! Dicsőítsétek szent nevét! Örvendezzen azoknak a szíve, akik az Urat keresik. Keressétek az Urat és az ő erejét, keressétek arcát szüntelen! Emlékezzetek meg csodáiról, amelyeket cselekedett, jeleiről és szája ítéleteiről, ó, Ábrahámnak, az ő szolgájának utódai, ó, Jákóbnak, az ő választottjának fiai!” (Zsolt 105,1-6)
Ez a zsoltár Ábrahám és utódai sorsát dicséri, azt, hogy Isten ígérete mindig igaz, azt felülmúlni nem tudja senki. Tartalmilag összefügg a 78. zsoltárral, amely egybefoglalja Isten hűségét és a nép hűtlenségét. Az ember kiváltsága az, hogy van Istene, akinek örülhet, Istenének nevét ismeri és hirdeti a teremtett világon, mindenkor és mindenhol. Ez az embernek nemcsak kiváltsága, hanem megbecsülése és méltósága is. Isten ajándékokat ad az embernek: értelmet, hogy felfogja, füleket, hogy meghallja, szemeket, hogy azokat Isten dicsőségére, hatalmának szemléletére irányítsa és szájat, hogy Istenhez szóljon. Az ember boldog lehet, hiszen nincs egyedül, jó döntéseket hozhat, ha megkérdezi Istenét. Ő ma is várja, hogy közeledésére mi is elinduljunk felé. Ámen.
Ilonczai Zsombor,
Szárazberek