“Azután láttam egy másik fenevadat feljönni a földből, akinek két szarva volt, a Bárányéhoz hasonló, de úgy beszélt, mint a sárkány.” (Jel. 13, 11)
A második fenevad külső kinézete egyáltalán nem visszataszító, sőt szinte a megtévesztésig hasonlít a Bárányra, azaz Jézus Kriszusra. Voltaképpen ebben rejlik igazi veszélyessége, olyan mintha istenfélő lenne, mintha az egyházhoz tartozna. A gyülekezetek mindegyikében van egy mag, amelyik a motorja az egész közösségnek, akik mindig ott vannak az istentiszteleten, akikre mindig számítani lehet. Nos, ezek közé van beékelődve hihetetlenül jól álcázva magát. Olyan, mint a kém, akik magas funkciót tölt be egy ország vezetésében, de közben fontos és tikos információkat szolgálat ki egy ellenséges ország kormányának. Az 1989-es romániai események harmincadik évfordulója kapcsán láttam egy dokumentumfilmet, amelyben éppen egy olyan személyről volt szó, aki Ceausescu diktátor bizalmasa volt sokáig s közben idegen érdekeket szolgált.
Az igében a hamis prófétáról van szó, akiről Jézus azt mondta: báránybőrbe bújt farkas. Egyébként az egyház számára soha nem a külső ellenség jelentette a legnagyobb veszélyt, hanem a belső. Akik nyiltan egyházellenesek, mint amilyen a kommunista rezsim volt a múltban, nem jelentenek olyan veszélyt a hit számára, mint azok, akik az istenfélelem látszatával belülről bomlasztanak az egyházban, a gyülekezetben. Az Antikrisztus és az ő hamis prófétái nem nevezik magukat istenteleneknek, hanem az istentiszteletet akarják meghamisítani. Ebben rejlik az ő rettenetes voltuk .
Gondold meg, testvérem, hogy egy-egy gondolatod, amelyet érvényesíteni akarsz akár a családodban akár a gyülekezetedben vagy a munkahelyeden, vajon kinek az érdekét szogálja, kinek az ügyét mozdítja előre? Ámen.
Szilágyi Balázs,
Szatmár-Láncos