,,Az Úr ládája hét hónapig volt a filiszteusok földjén” (I1Sám 6,1)
A filiszteusok hét hónapig tartották maguknál az Úr ládáját, ami számukra pusztítást hozott. Hiába szenvedtek, hiába tizedelte a népet a fekély, hiába visszhangzott a város a sírástól és jajgatástól, hiába ismerték fel, hogy a szenvedések okozója az Úr Ládájának jelenléte, mégsem voltak hajlandóak cselekedni.
Miért húzták az időt? Miért halogattak? Politikailag is kényes ügy volt számukra, de nem ez volt a legnagyobb ok időhúzásukra. Pogány népként bálványokat tiszteltek, és semmiképp sem akarták bevallani másoknak, sőt maguknak sem, hogy Izrael Istene nagyobb minden más kitalált istennél. A filiszteusok féltek bevallani, hogy a saját isteneik semmik Izrael Istenéhez képest, és ezért halogattak. Mi az oka a mi halogatásainknak? Félünk az Isten kezébe tenni valamit? Félünk a neki járó első helyet megadni, mert nehogy másképp történjen, mint a mi elképzeléseink szerint? Félünk a kudarctól? Ne hagyjuk, hogy a különböző bálványok: a pénz, a szenvedélyek, az élvezetek, meggátoljanak abban, hogy fel ismerjük ki az igazi Úr az életünkben.
A döntés saját kezünkben van, a halogatás következménnyel jár. Kezdj el cselekedni!
Csatári Leila