„Emlékeztesd őket arra, hogy vessék alá magukat a fejedelemségeknek és hatalmasságoknak; engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre. Senkit ne szidalmazzanak, ne veszekedjenek, kedvesek legyenek, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt.” (Titusz 3,1-2)
Mennyire fontos emlékeztetés, avagy a figyelmeztetés. Ezt olvassuk a mai Igénkben, amikor az apostol egy fontos dologra hívja fel a közösség figyelmét. E figyelmeztetés egy jól ismert gondolatban körvonalazódik, amely így hangzik: adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené. Fontos tehát, hogy az apostol arra emlékezteti a közösséget, hogy tiszteljék a felsőbb hatalmakat. De ugyanakkor azt is mondja, hogy hogyan viseltessünk egymás iránt. És ez egy nagyon fontos dolog, hogy az ember emberséges legyen! Így lehet mai aktualitása az Igénknek, hogy fontos odafigyeljünk egymásra, igyekezzünk egymással és a közösségben élni. Ha Krisztus gyermekei vagyunk, nem élhetünk úgy, mint a nem lennénk azok. Fontos nekünk felmutatnunk naponként ezt, hogy mi Krisztushoz tartozok. Erre hívja, fel az akkor közösséget az apostol legyenek, megértőek kerüljék a viszálykodást és teljes szelídséget tanúsítsanak minden ember felé. Ez ma felénk is szól, hogy igyekezünk így beütemezni az életünket. Persze ez egyedül nem lehetséges. Ebben kérjük az Úr Isten segítségét. Teremts bennem tiszta szívet Ó, Uram! Az erős lelket újítsd meg bennem!
Hát legyen így Ámen!
Kaszaniczki Csongor,
Erdőd