“Ézsaiás pedig így szól: Hajtás sarjad Isai gyökeréből, és felkel, hogy uralkodjék a népeken; benne reménykednek a pogányok.“ (Róm.15,12)
A fenti sorokat Pál írja, Ézsaiás prófétát idézve, a rómaiakhoz írt levélben. Ézsaiás meg több mint fél évezreddel korábban Jézusról beszél, Isten Fiáról a Megváltónkról. Pál utána él, de Ézsaiás születése előtt századokkal jövendöli meg eljövetelét.
Fontos, hogy lássuk a gyökeret, ami legtöbbször láthatatlan mert föld alatt van, vagy elvont értelemben mert korábban volt mint mi ezért megfoghatatlan. Nem elég csak azt tudni mi van látni kell az előzményeket aminek a jelen a következménye, az ok és okozatok összefüggését amik elvezettek a jelenhez. s a jelenből sejteni lehet és kell a jövendőt.
Ézsaiás arra utal hogy Dávid utóda, jön majd, ő a Megígért Messiás, és földi kötődésű, Isainak (Jessének) leszármazottja, valóságos ember. Jézus érti problémáidat hisz emberből van nem csupán Isten Fia.
Jó látni a növekedését, gyökerecskéből hajtás, hajtásból felnövekedett hatalom. Benned is növekednie kel, megerősödni s uralkodni döntéseid felett.
Az ószövetségi Izrael reménységgel várta a megígért Messiást aki fordít majd sorsunkon, aki helyre állítja becsületüket, tisztességüket. (Kár hogy nem ismerték fel Jézusban a Krisztust, a Názáretiben a megígért Messiást).
Pál visszautalva Ézsaiásra közli, nem csak a zsidók királya Jézus, nem csak Izrael reménysége, mert ő népek fölött uralkodik, és pogányok(nem Izrael fiai közül valók) is reménykedhetnek benne. Mi már tudjuk ezt. Kérdés reménységünk van e Jézusban s mi magunk tudunk e másoknak bizonyság lenni, hogy más is tudja kiben lehet és kell reménykedni.
Jobb Domokos,
Ombod