“Azut n gy sz lt hozz m az AsR szava: Embernek fia! Volt k t asszony, egy any nak a l nyai.Ezek par zn lkodtak…Az id sebbik neve Ohol volt, a h g Oholib … Ohol Sam ria, Oholib pedig Jeruzs lem volt.” (Ez kiel 23, 1-4)
Ez kiel k nyv ben gyakori a k pes besz d. Most is ezzel tal lkozunk az ig ben, ahol az Asr Ohol nak nevezi Sam ri t s Oholib nak pedig Jeruzs lemet. A k t f v ros term szetesen a k t orsz gr szt, Izr elt s J d t jelk pezi. Ohol azt jelenti: akinek saj t s tra (= szent je) van. Az orsz g kett szakad sa ut n az szaki orsz gr sz nem is egy, hanem k t j kultuszhelyet hozott l tre (B tel s D n), holott csak Jeruzs lemben lett volna szabad Istent im dni. Oholib jelnt se: az n s tram, az n lak som benne van. Isten a jeruzs lemi templomba helyezte a nev t, teh t ott lakott. Mindhi ba, mert mind a k t orsz gr sz teljesen elp rtolt t le.
Isten, a k zte s n pe k z tti kapcsolatot gyakran hasonl tja a h zass ghoz. Ez az a kapcsolat, amelyben a f rj s a feles g a legt k letesebb egys get alkotja, ami k t ember k z tt l trej het. Ilyen kapcsolatban llt Isten s az n pe. Ez a kapcsolat romlott meg a n p h tlens ge miatt, aki m sok ut n kacsingatott, h zass gt r st k vetett el. “A verseng hatalmak szor t s ba ker lve, a h s g pr b j nak kellet volna tekinteni k helyzet ket, de nem tudtak meg llni a k s rt sben”(Szab Andor). A b ntet s teh t teljes m rt kben jogos Isten r sz r l..
Aki nem sz mol Istennel, az a megold sra v r k rd seivel hol ide, hol oda vet dik. Mert, ha kiz rta Istent az let b l, akkor t bb m r nem re sz m t, hanem valaki vagy valami m sra, ami vagy aki p tolja t. Hol ide, hol oda csap dik, mint Isten n pe, s ahelyett, hogy cs kkenn nek a probl m i, m gink bb elszaporodnak eg szen addig, m g egyszercsak kil t stalann v lik a helyzet. Mert, ami nem hitb l van, az b n (R m 14, 23).
Isten h s ges marad mindig hozz d, l gy te is az hozz . Hidd el, senki nem tud rajtad seg teni, csakis egyed l. Vele k z ss gben lehet sz p s r mteli az let. men.
Szil gyi Bal zs,
Szatm r-L ncos