“Mindenesetre az a h r j rja, hogy par znas g van k ztetek, m gpedig olyan, amilyen m g a pog nyok k z tt sincs, hogy valaki apj nak feles g vel l. Ti pedig k rkedtek, pedig szomorkodnotok kellene s kivetni k z letek azt, aki ezt a dolgot tette.” (1Kor 5,1-2)
Rossz h r “hallatszik” egy gy lekezetb l, Krisztus n p r l. Isten n p v lettek, Krisztus serege, de nem v ltak olyanokk , akik k ptelenek b nt elk vetni. E tekintetben az apostol realista, j l tudja ezt, persze ez nem jelenti azt, hogy elfogadn , hogy a kereszty n gy lekezet a b n b lcs j v v lt. A gy lekezetben van b n, ebben az esetben par znas g, de Isten a tiszta letre h vta el v it.
A mai ig – ahogyan Istennek minden ig je – t k r el tt nk. Belen zve l tjuk, hogy ez nem csak ott s akkor volt gy. Ma is megt rt nik, hogy gy lekezeti tagok rettenetes b n kben lnek. Mit tegy nk? Az els a megkesered s (2.), mint az igaz b nb nat jele. Ezt kellett volna kiv ltsa a korintusiakb l. Akinek rt kes a Krisztus neve, annak f j a saj t s testv rei buk sa. A m sdik, amit tennie kell a gy lekezetnek, kivetni maga k z l a v tkez t. Tal n P l itt a J zust l kapott tmutat s utols l p s re utal (Mt 18,15). Mindegyik l p snek, m g a kiz r snak is egy a c lja, hogy a b n s megb nja b neit az rt, hogy eg sz val j val, test vel s lelk vel Megv lt Ur t tisztelje. men.
G ti Tibor,
Szatm r-N meti