“A n p vezet i Jeruzs lemben telepedtek le, a n p t bbi r sze pedig sorsot vetett, hogy minden t z emberb l egyet Jeruzs lembe vigyenek, hogy a szent v rosban lakjon, a t bbi kilenc pedig a saj t v ros ban maradhat.A n p ldotta mindazokat a f rfiakat, akik nk nt v llalkoztak arra, hogy Jeruzs lemben lakjanak.” (Neh.11,1-2)
Hogy megv lasszunk valakit, egy feladatra nem csak az a m dja, hogy kijel lj k s r s zzuk amit tenni kell, vagy hogy demokratikusan szavazzunk fel le s azt n a t bbs g akarata d nt, hanem lehet m sk ppen is, lehet sorsol s ltal, vagy nk ntesen. Egy fel l a szerencse vagy ink bb a gondvisel s d nti el, m sfel l a szabad akarat, a v llal s a fontos.
Itt der l ki, hogy a feladat, a tiszts g nem igaz n megtiszteltet s az rt v lasztj k ezeket a m dozatokat, nem t lekednek a jelentkez k, nincs nagy tolong s, hogy valaki Jeruzs lemben lakjon. Els re gy t nhet, hogy a f v rosban lakni j , de ink bb felel ss g, nem kiv lts g, hanem sz ks gszer s g, a k teless g ami itt l tszik.
K rd s, ha valamivel megb znak elv gzed-e? Megteszed-e, amit meg kell tenni, az egyh zad rt, a hited rt, a lelkiismereted rt? Vagy p p a h tadon minden felk r s s a szolg lat v gz sekor gy rzed m snak kellene v gezni, megint csak te h ztad a r videbbet? Vajon tudsz j sz vvel nk nteskedni?
Neh mi s idej ben nehezen tudt k megoldani, hogy a lakoss g eloszl sa j legyen, de ha most tudsz Krisztus rt szolg lni, nk nt, a Mennyei Kir lys gba, az Asj Jeruzs lembe nem kell majd v zum, hisz polg r leszel. men.
Jobb Domokos,
Ombod