“A nagyobbik fia pedig a mez n volt, s amikor hazaj tt, s k zeledett a h zhoz, hallotta a zen t s a t ncot. El sz l tott egy szolg t, s megtudakolta t le, mi folyik itt. pedig azt mondta neki: Az cs d j tt meg, s ap d lev gatta a h zott borj t, merthogy eg szs gben kapta t vissza.Erre megharagudott, s nem akart bemenni. Az apja az rt kiment, s k rlelte t. pedig felelve azt mondta apj nak: me, mennyi esztendeje szolg lok neked, parancsodat soha meg nem szegtem, s nekem sosem adt l m g egy kecskegid t sem, hogy a bar taimmal vigadjak.Amikor pedig ez a fiad megj tt, aki par zn kkal em sztette f l a vagyonodat, lev gattad neki a hizlalt borj t. pedig azt mondta neki: Fiam, te mindenkor velem vagy, s mindenem a ti d. Vigadnod s r ln d kellene h t, hogy a te testv red meghalt s felt madt, elveszett s megtal ltatott.” (Luk cs 15,25-32)
Sok igehirdet s igeolvas esik abba a hib ba, hogy a t kozl fi t rt net b l az ifjabb gyermeket m lyen el t li, az id sebbr l pedig nagyvonal an elfeledkezik. Fontos tudnunk, hogy az id sebb gyermek sem t k letes, akinek az a nagy hib ja, hogy nmag t j nak hiszi, k l nbnek tartja s nem tud megbocs tani. Testv re ir nti m ly megvet s van a sz v ben, amikor azt mondja atyj nak: Ez a te fiad!
R lunk van sz , hiszen mi vagyunk a j vas rnapi kereszty nek, akik magunkat k l nbnek tartjuk a frissen megt rt atyafin l. Mi vagyunk azok, akik nem tudunk megbocs tani, akik gy rezz k, hogy a m sik kevesebbet r, mert a mi zs r j k rm nkkel szemben csak a kopott saj tj val vette el lelk sz t l az rvacsorai kenyeret. Mi akarjuk az “egyh zi divatot “dikt lni s len zz k azt a testv rt, aki nem a vadi j g nc ben j tt a h sv ti istentiszteletre.
Isten j rt krenddel akar benn nket megaj nd kozni. Azt szeretn , hogy a megt rt b n st befogadjuk s megbecs lj k. Szeretn , hogy a szeg nyebbet, elesettebbet ne csak elfogadjuk, hanem testv rnek tekints k. r me telne Istennek mindenkiben, aki nemcsak k rm t, ruh j t akarja megmutatni a templomban, hanem l hittel v gyakozik Megtart Ura ut n. Adja Isten, hogy a j v ben nem m sokat meg t l s megvet emberk nt, hanem Krisztus kegyelme ltal meg jult Istengyermekk nt llhassunk meg sz ne el tt. men!
Genda rp d Szabolcs
Petty n