“Sz v nk hazug besz det gondolt s sz lt” ( zs 59,13b)
Olvasand : zsai s 59
A sz vet k zel h romsz z alkalommal eml t a Szent r s. A sv jci belgy gy sz, dr. Frank Nager “A sz v mitol gi ja” c m k nyv ben k pr zatosan rja le, hogy milyen fontos szerepet j tszott a sz v a kult r k gondolatvil g ban. Sok esetben szimb lumk nt haszn lt k s gy gondolt k, hogy a sz v az leter k zpontja, az rtelem, az akarat, a b tors g, az rz sek s a szenved ly “otthona“.
Az egyiptomiak hitvil g ban a hal l ut n a sz v m rlegre ker lt. Amikor G r gorsz gban is keresni kezdt k a szem lyis g egys ges centrum t, s azt egy testr szbe t rekedtek lokaliz lni, k t ir nyzat alakult ki: az egyik Arisztotel sz nyom n a sz vben, a m sik Plat nt k vetve a fejben kereste a centrumot. Az sz vets g tan t sa szerint a l lek azonban nem csak a sz vben lokaliz l dik, s gy Izraelben a g ge (nefes) neve v lt a l leknek, mint ltal nos leter nek az elnevez se, ugyanis a g ge a l gz s szerve, a l legzet pedig az let jel nek s erej nek sz m tott.
K t alexandriai orvos gondolkod s ban megel zte kor t: Herophilisz (Kr.e. 330-260) felfedezte az idegrendszert, s tan totta els k nt, hogy ennek k zpontja az agy, m g Eraszisztatosz (Kr. e. 330-250) megk l nb ztetett egy alacsonyabb rend letlelket a sz vben s egy magasabb rend t az agyban. ismerte fel els k nt, hogy az ember intelligenci ja fel lm lja az llatok t.
Izrael n pe az Isten ltal elmondott v dakra b nvall ssal felel: “sz v nk hazug besz det gondolt s sz lt“. Azaz a b nt b nb nat k veti. B jti-b nb nati id szakban valljuk meg mi is Krisztusnak sz v nk b neit s k rj k, hogy Szentlelke ltal form lja t s tegye alkalmass arra a szolg latra, amelyre elh vott.
men!