“Az ifj kori k v ns gokat pedig ker ld; hanem k vessed az igazs got, a hitet, a szeretetet, a b kess get azokkal egyetembe, akik seg ts g l h vj k az Urat tiszta sz vb l.” (2Tim 2,22)
Isten szolg j nak p ldamutat nak kell lennie. Ny lv n nem pr dik lhat olyan lelk sz a szeretetr l, a csal dr l, aki nmaga sem l vagy kor bban nem lt igaz n tiszta erk lcsi letet. Valahogyan pecs t van az ilyen ember let n. Jogosan mondja a le nygyermek desanyj nak, aki fiatal kor ban “ki lte” let t, s most lelkifr ccs t tart a kamasznak, hogy ne tegy ezt vagy amazt: “De anya, te is megtetted! Te is elment l, s ott volt l, nem hallgatt l a nagyi tan cs ra!”
Az apostol hat rozottan azt mondja, hogy az ilyen k v ns gokat m r cs r j ban le kell t rni, messze el kell ker lni. Ma nagyon sok az olyan fiatalokat k s rt forr s (telev zi , internet, filmek), amelyek ink bb pr b lj k r besz lni az ifjakat arra, hogy egyszeri let k folyam n mindent ki kell pr b lni, mindent meg kell tapasztalni, de a dolgok k vetkezm nyeir l nagyon keveset sz lnak. Ugyanis mindennek van egy m sik oldala, ami keser bb, aminek nincs olyan nagy felhozatala, nincsenek vonz k pek s megold sok receptjei. Err l nem tudott a t kozl fi sem, csak azt, hogy a f ggetlen s szabad let az nagyon j , nem j r felel ss ggel, abba nem sz l bele a feln tt, nem tartozik besz mol val a mindennapok v g n… Tudni kell minden fiatalnak, a NAGYBET S LET el tt ll knak, hogy aki let t Krisztussal alapozza meg, az nem marad ki semmib l, t le nem vesznek el kell semmit, hanem lassabban ugyan, de meggondoltabban p tkezik, halad el re az Isten tj n. Besz lgess nk gyermekeinkkel, ifjainkkal, hassunk r juk a j val. men.
Ilonczai Zsombor,
Sz razberek