“Tim teus- fordulj el a szents gtelen, res besz dekt l s a hazug m don ismeretnek nevezett ellenvet sekt l, amelyeket hirdetve n melyek elt velyedtek a hitt l. Kegyelem veletek! men” 1Tim 6,20-21
Olvas sra: 1Tim 6,17-21
Volt l m r gy, hogy egy besz lget s, email vagy sms v g n m g valami eszedbe jutott? Hogy valamit el kellett volna mondanod, s bar tod, gyermeked, a neked fontos embernek jabb zenetet k ldt l? s abban volt valami igaz n l nyeges, ami utols , b lcs sz k nt, tan csk nt elk s rte.
A lev l v g n, valahogy gy ragad tollat, s rja le az els zenetsor utols gondolatait P l. A bar t sz lal meg, a lelki apa, a neki kedves fi nak, s r le valami nagyon szem lyeset, az embernek. K t olyan dolgot emel ki, amely az ta is meghat roz az let nkre n zve: az res fecseg s s a hamis ismeret.
Milyen ismer s mindkett !
Az res besz d, amikor csak besz lsz, hogy ne hallgass. Amikor az rt k rdezed a m sikat, hogy j l neveltnek t nj. Amikor csak az rt k sz nsz, hogy ne sz ljanak meg, de lelked m ly n ott a gy l let, a keser indulat.
M rgez . s nem csak az, de szents gtelen is. T vol ll a Szentt l, Istent l. Pedig mennyire m sk nt gondoljuk sokszor! H nyszor az rt akarunk illedelmesnek t nni, hogy az Istennek is tessen! De ink bb hallgass!
A m sik m tely a “hazug m don ismeretnek nevezett ellenvet s”. Amikor csak az rt sz lalsz meg, s az rt sulykolod a m sikba az igazad, csak az rt d ng l d lelk t, let t a s rba, hogy ellenkezz. Nem tudod, mi rt, de gy esik j l. Ez m r-m r let t-szer sok ember let ben. Te is ismersz ilyet. De ez nem a hit tja! Vigy zz!
Kegyelem veletek!
men
Varga Botond
Kisb bony