„És lesztek gyűlöletesek mindenki előtt az én nevemért; de, aki mindvégig megmarad, az megtartatik.” (Márk 13, 13)
Jézus mindenben példát mutatott a tanítványainak. Semmi olyant nem kér az övéitől, amin ő már korábban ne ment volna keresztül. Jézus mindenben végigjárta előttünk, tanítványok előtt az utat. Számára semmi sem ismeretlen abból, amit most előre vetít a tanítványaira váró jövőbeni eseményekből. Azt mondja, hogy először az evangéliumnak kell hirdettetnie, utána jő a nagy nyomorúság az övéi életére. Ezt látjuk a Jézus életében is. Márk evangéliumának az igénket megelőző szakaszaiban arról olvasunk, hogy Jézus a templomban tanít és majd csak azután indul el a szenvedések útján. Követőinek az életében szintén ez a sorrend: bizonyságot tenni Róla, majd szenvedni érte.
Nem túl kecsegtető kilátások, úgye? A Máté evangéliuma szerint Jézus úgy küldi a tanítványait, mint bárányokat a farkasok közé. Az őt követni szándékozó embernek pedig azt mondja: a rókáknak barlangjuk van, a madaraknak fészkük, de az Ember Fiának (értsd: Jézusnak) nincs hová lehajtani a fejét. Mintha Jézus el akarná rettenteni, le akarná beszélni az embert az ő követéséről. Erről azonban szó sincs. Jézus mindig a realitások talaján mozog, nem ábrándozik, tudja mi fog bekövetkezni nemcsak a maga életében, de a tanítványokéban is. Éppen ezért készíti fel őket minden eshetőségre, hogy ne érje őket semmilyen meglepetés.
Akarva akaratlanul ott motoszkál benned a kérdés: Ha ennyi szörnyűség vár azokra, akik Krisztust képviselik a világban, akkor megéri-e őt követni, mellette mindvégig állhatatosan kitartani? Mintha csak azt mondaná Jézus: gyere,kövess engem, de ez szenvedéssel jár. Sokszor lesz részed kellemetlenségben, lesznek emberek, akik közel állnak a szívedhez és nem értenek meg téged, talán el is fordulnak tőled, mert te ragaszkodsz Jézushoz. Ó, milyen fájdalmas tud ez lenni ! Tapasztaltad-e már ezt?
Igen, így valóban nem könnyű vállalni a tanítványi sorsot. De neked nem ebből kell kiindulnod, testvérem, hanem arra kell foyton gondolnod, hogy téged, mint bűnös embert Isten Jézus Krisztusban megváltott. Elküldött ebbe a világba, hogy képviseld őt, ami valóban nem könnyű, de te tudod már hogy megéri, hisz, aki mindvégig kitart, az megtartatik, vagyis övé a mennyország. Ezt nem akárki, hanem Jézus ígérte. Neki ezt bizonyosan el lehet hinni.
A keresztyén ember állandó harcban áll itt a földön, nem emberekkel, hanem az ördögnek minden ravaszságával kell megküzdenie. De nem egyedül, hisz Szentlélek által a mi Urunk Jézus Krisztus van vele. A szenvedést, mely Krisztusért van az életedben, nem kerülheted el, mert akkor hűtlennek bizonyulsz iránta. De ne feledd, hogy az Úr mindenkor veled van. Mondd hát együtt Pál apostollal:” mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít”( Fil. 4, 13). Ámen.
Szilágyi Balázs
Szatmár-Láncos