“Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”
Róm. 12,1-2
Van szép istentisztelet, van felemelő, van megható, van ünnepi és van hosszúra nyúlt, vagy épp unalmas. De milyen lehet az „okos” istentisztelet. Valószínű nem csak tartalmas, hasznos is és semmi esetben sem csak máz és megszokás, vagy üres szertartás gagyi ceremónia.
Az istentisztelet lényege az áldozat. Te mit áldozol oda Istennek? Az időd, a pénzed? ,… sokan még ezt se teszik, ezt se merik. Pedig az idő és a pénz tényleg értékes dolgok…
Pál szerint a test odaszánása a lényeg. Pénzed talán nincs, időd is lassan kitelik, de van valamid és ez mindenkinek meg van, saját magad. Isten nem azt várja, hogy többet adakozz, vagy többet járj templomba, TÉGED akar, mindenestől, szőröstől-bőröstől. Nem csak a gondolataidat, nem csak a lelkedet, nem csak a hitedet, Téged egészen, mert mind testestől mind lelkestől a Krisztusé kell légy.
De, hogy ez bekövetkezhessen, az értelem kell, megújuljon! Változni kell folyamatosan, míg e földön élsz, nap mint nap, ha megtértél már, ha nem. Senki sincs még kész. De mindenki készülhet!
Ámen!
Jobb Domokos,
Ombod