Velünk az Isten! – 2014. április 14.

„Nem menekül meg a setétségtõl…” (Jób 15,30)

Előbb-utóbb mindenkinek el kell számolnia tetteivel. Nem ijeszteni szeretnék ezzel, de ez az igazság. A hazug embert is utolérik, ha a sánta kutyával versenyzik, ha mással. Nincs menekvés?!

Történet szerint, egyszer egy házaspár ebédelni indult az egyik bevásárlóközpont éttermébe. Ahogy egy kertes lakónegyed kanyargós utcáján autóztak, elütöttek egy macskát. Először megálltak, aztán kísértést éreztek arra, hogy egyszerűen elhajtsanak. Aztán mégis úgy érezték, valakinek szólniuk kellene, ezért becsengettek a legközelebbi házba, és elmondták, mi történt. Pont a macska gazdája volt a háztulajdonos. A macskagázolók megkérdezték, tehetnek-e valamit. Az idős ember megkérdezte, elrendeznék-e az állat tetemét. Visszamentek az utcára, felemelték a macskát, és betették az egyetlen szatyorba, amit találtak az autójukban, egy Nordstrom feliratúba (ez egy drága ruhaüzlet az USA-ban). Aztán úgy döntöttek, előbb megebédelnek, aztán viszik el a macskát a menhelyre. Amikor megérkeztek a bevásárlóközpontba, az étterem előtt parkoltak le. Kivették a Nordstrom szatyrot, benne a macskával, és a motorháztetőre tették, ha netán büdösödni kezdene. Az ebédlőből ráláttak a kocsira. Megpillantottak egy Mercedes Benz-t, ami éppen az ő kocsijuk mellé parkolt le, és egy jól öltözött hölgy szállt ki belőle. A nő meglátta a Nordstrom-szatyrot, körülnézett, aztán megragadta, anélkül, hogy belenézett volna, és besétált ugyanabba az étterembe, ahol a házaspár evett. Ez a jómódú nő nyilván azt hitte, hogy valami értékeset sikerült szereznie, és a szatyrot a lábához tette, miután leült a házaspár melletti asztalhoz. A házaspár nem szólt semmit, csak figyelték a hölgyet. Ő megrendelte az ételét, és kiszolgálták. Aztán felülkerekedett a kíváncsisága, és nem tudta megállni, hogy belenézzen a szatyorba, és végre megtudja, milyen drága holmira tett szert. Lehajolt, hogy belekukkantson a szatyorba, és azonnal elájult. Az étteremvezető mentőt hívott, ami pár percen belül meg is érkezett, mert az állomás csak pár tömbnyire volt onnan. A mentősök elvitték a hölgyet és személyes holmijait. Ahogy öntudatlan testét beemelték a mentőbe, kezdett magához térni, éppen amikor ölébe rakták a Nordstrom-szatyrot, benne a döglött macskával.

„Tudjátok meg, hogy utolér benneteket vétketek büntetése” (4Móz 32,23) És most az áhítatot befejezhetném ezzel a száraz ténnyel. De nagyhéten, és nemcsak, el kell nekünk indulni a Golgota felé, és meglátni a menekülés lehetőségét, mert Jézus is befejezett, beteljesített, elvégzett valamit. Őszintén oda kell adni neki a mi adós levelünket, amit felfüggeszthet a keresztfára, megsemmisítve minden bennünk levő sötétséget.

Három órán keresztül a Golgotán is sötét volt, a világtörténelem legnagyobb sötétsége, amit követett a nyitott sir leírhatatlan világossága. Ehhez tényleg le kell borulni, szakítani minden sötét, vagy homályos tettünkkel, rálépve az ő útjára. „Ma még lehet, ma még szabad, borulj le a kereszt alatt” Ámen!

Rácz Ervin,

Erdőd

Vélemény, hozzászólás?