Kezdőlap / Egyházmegyei hírek / Tudnivaló Váradról és a holnapi Egységnapról!

Tudnivaló Váradról és a holnapi Egységnapról!

“Az Ő nyomdokait kövessétek”
(1Péter 2,21)

Szeretett Testvérek!
A Református Egységnap közös ünnepségének helyszínén vagyunk imádkozó közösségben. A Királyhágómelléki Egyházkerület Nagyváradra, az ősi várba hívta vendégeit a világ minden részéről. A Részeken, azaz Partiumban, Bánságban, Máramarosban és Szilágyságban élnek a vendéglátók, akik a történelem szeszélyes változásain szemlélik múltjukban Isten megtartó erejét, és jövendőjüket a régi, de mindmáig hasznos figyelmeztetéssel keresik, amit a címbeli Ige foglal össze.
A 900 esztendős civitas Waradiensis Szent László halála óta zarándok hely, majd hiteles hely is. A tatárok 1241-ben már négy templomot találnak itt, és rombolnak le babonás félelmükben. A pusztítás ellenére megmarad a Váradi Regestrum 1208-1233 terjedő időszakban letárgyalt 389 per jegyzőkönyvi anyagával. Az igazságszolgáltatás akkori bástyája a vár, amely mindig nemes trófeaként tündökölt az ostromlók szemében. Őseink röviddel a tatárok elvonulás után ismét építenek. A törökök 1660-ban már megint teljében virágzó váradi létet perzselnek fel. Egész alakos szobrot állítanak Istvánnak, Imrének és Lászlónak. Vitéz János csillagvizsgálót állíttat, amely jelntősége akkora, hogy innen határozzák meg a délkör kezdő vonalát. Superwaradino c. kódex a csillagászat akkori tudásgyűjteményét tartalmazza. A humanizmus képviselői a világélvonalhoz tartoznak, mint Janus Pannonius, vagy Mátyás király, aki az ősi iratok iránti tiszteletét szerzi itt, majd később Váradon fogadja el a cseh koronát, és itt köti meg a törökkel a békeszerződést.
A humanizmussal párhuzamosan érkezik a reformáció üdítő lelki ébresztése, mint a dicsőitett ember nyomorúságán meginduló Isten méltóságának helyretétele. Köleséri Kristóf az első hírnöke az újhodás terjedésének. Czeglédi György a város rangos reformátora. 1562-ben zsinatot tartanak nálunk, amely hitvallásügyben marad tötrénelmi emlékezetű, valamint azzal, hogy itt választják szuperintendenssé Méliusz Juhász Pétert. Várad Erdély nyugati végvára, ahol a szellemi, lelki eredmények elérésében nagy szerep jutott a vár és a város kapitányainak. Ezek közül többen is erdélyi fejedelmek lettek, mint Báthory István, Báthory Kristóf, Bocskai István, II.Rákóczi György. Bethlen Gábor idején Rhédey Ferenc volt a vár megújítója. I.Rákóczi György feleségével Lorántffy Zsuzsannával írta mélyen történelmünk lapjaira nevét, különösen a nyomda, valamint a Váradi Biblia tekintetében. 1660-ban nemcsak a Bibliát menekítik Kolozsvár irányába, hanem a Református Kollégiumot Debrecen felé. Várad elestét II.Rákóczi György szerencsétlen lengyel hadjárata okozta. A szászfenesi ütközetben megsebesült fejedelem itt halt meg június 7-én.
A váradi vár 1692-ben szabadult fel a török rabiga alól. Minden romokban állt megint. Mária Terézia után II.József Türelmi Rendelete kellett, hogy a reformátusság újkori történelme elkezdődjön. Megépült az első templomunk Olasziban 1784-ben, hogy azóta itt 10 gyülekezetben őrizzük a várat.
A Református Egységnap közös ünnepségének üzenete: Őrizd a várat! Náhum próféta figyelmeztetését azért választottuk, mert magunkénak és időszerűnek tartjuk. Őseink a váradi várat nagy áldozattal őrizték, ha kellett újra építették. Sírtak a romok felett, örültek a megújulásért. Ma a vár felújult köntösben fogadja a vendégeket, mintha szimbolikus üzenetet közvetítene ez, a megújulni vágyó léleknek nagy esélye van! Ha ezek a falak annyiszor megépültek, nekünk miért ne lenne lehetséges ugyan az!
Legyen megújulása református anyaszentegyházunknak, magyar nemzetünknek. Legyen éledése, és lesz az 500 évre sok évszázad, ha az Ő nyomdokait követjük, aki meghalt, hogy feltámadjunk! Őrizd a közös várat, és benne mindenki a magáét is!

Nagyváradon,

2017 Egységnapján

Csűry István

Szóljon hozzá