Kezdőlap / Lelkészértekezlet / Ny ri lelk sz rtekezlet a szatm rn meti zsinatr l
[*~ alt *]

Ny ri lelk sz rtekezlet a szatm rn meti zsinatr l

Megtartott k a Szatm ri Reform tus Egyh zmegye ny ri lelk sz rtekezlet t, a vend g el ad Dr. Buzog ny Dezs a Kolozsv ri Protest ns Teol giai Int zet egyh zt rt net-tan ra volt.

Kedden d lel tt 10 r t l a Szatm rn meti-N meti Reform tus Egyh zk zs g gy lekezeti term ben Sipos Mikl s h zigazda lelkip sztor hirdette az Ig t szolgat rsai el tt a Luk cs evang liuma 5. r sz nek 17-t l 26-ig terjed versei alapj n. A guta t tt, azaz a stroke-beteg meggy gy t s r l sz l t rt netnek vannak mindig id szer zenetei. “Beteg vil g, nagyon beteg.” – fogalmazza meg Ady Endre is egyik vers ben. J lenne, ha tudn nk tiltakozni ez ellen, hogy ma ez nem gy van, de a lelki guta t s jelei az let nkben manaps g is fellelhet ek. De ne lljunk meg sir nkozni! Az Asr ereje gy gy t st hoz. Aki ezt hittel elfogadja, meggy gyul. Ma sem Krisztuson m lik egym s meger s t se. Vigy zzunk, nehogy t l nk, miattunk legyen beteg a vil g!

Az igehirdet st k vet en M th R bert egyh zmegyei lelk sz rtekezleti eln k k sz nt tt, majd adta t a sz t Dr. Buzog ny Dezs egyh zt rt n sznek. a jelenlev lelk szek nagy r sz t tan totta, ez rt egy kicsit nosztalgi zhattak is az r k teol gusok.

Az el ad s t m ja az 1646. j lius 10- n, 370 vvel ezel tt megrendezett szatm rn meti nemzeti zsinat volt. Szinte minden orsz gr sz k pviseltette mag t ezen a zsinaton, ahol a fejedelem I. R k czi Gy rgy fejedelem is r szt vett. Tolnai Dali J nos purit n egyh z j t tev kenys geire, elk pzel seire adott v laszt ez a zsinat. Volt, amit elfogadtak ebb l, volt, amit l vtak. Ennek rtelm ben p ld ul a kereszts ggel kapcsolatosan elhat rozt k, hogy csak keresztsz l kkel a gy lekezet jelenl t ben lehet kiosztani ezt a s kramentumot, a le nyok sz m ra biztos tani kellett tanul s lehet s g t, de a naponk nti bibliaolvas st is szorgalmazt k.

A legvitatottabb pontja a zsinatnak a presbit riumok fel ll t sa volt, ami el l a zsinat elvben nem z rk zott el, de a gyakorlati megval sul st nem szorgalmazta. “Ez az int zked s, mely m sutt sz ks gesnek s hasznosnak bizonyult, n lunk a mi n p nk k z tt, alig ll that fel, s t azt a mi polg ri rend nk k l n b z akad lyok miatt lehetetlennek is tartja.” Elismeri annak “sokszer jeles hasznait s Krisztus s az apostolok rendelete s a r gi egyh z gyakorlata szerint” val volt t. Csak a viszonyokat nem tartja m g egyel re kedvez knek a fel ll t s ra, r szben “a n p nyomorult s szolgai llapota s k pess ghi nya”, r szben a fejedelem s a vil gi urak ellenz se miatt.

Mindenesetre a presbit riumot, mint az egyh zban m k d vil gi test letet a n meti zsinat ta tartj k sz mon.

Az rdekes el ad s ut n a lelk szek t bb k rd st tette fel az el ad nak, rt kes besz lget s alakult ki.

Szóljon hozzá