Múlt és jövő találkozott Erdődön. Vasárnap délután emlékezetes ünnepséget szervezett Erdőd kicsi református gyülekezete, ahol visszatekintett a dicső múltra, abban a történelem Urának kezét vélte felfedezni, és bizalommal nézett a jövő felé, mert akkor is Isten lesz az Úr.
Gyülekezetek szövetsége, hit és megmaradás
Az ünnepség alkalmával megtelt az erdődi templom reformátusokkal. Délután 15 órára a bevonuló lelkészek örömmel tapasztalták a sokaság miatti bevonulás nehézségét.
Miközben Erdőd híres várát restaurálták, a Szatmári Református Egyházmegye Lelkipásztorkórusa a reformáció jelszavát zengte: Erős vár a mi Istenünk.
Sógor Csaba lelkipásztor, EP-képviselő igehirdetésében biztatta a gyülekezetet, ugyanakkor a megmaradás lehetőségét mutatta meg, ami nem más mint az Istenben való hit.
Rácz Ervin helyi lelkipásztor elmondta, hogy a partiumi reformáció bölcsője Erdőd. Ami Európa evangélium szerint reformáltjainak Wittenberg, Augsburg, vagy Heidelberg, az nekünk magyaroknak, többek között Erdőd. 19 évvel a mohácsi vész után 1545-ben Erdődön nem siránkoztak, hanem 29 lelkipásztor vezetésével, Drágffy Gáspár és Báthory Anna engedélyével, megtartották Kárpát-medencében az első zsinatot és engedték, hogy Isten formálja ujjá őket. A múltban 1769-ig Erdődön református püspökök, esperesek szolgáltak, majd az akkori politika akarata érvényesült: a reformátusokat száműzték Erdődről és mintegy 100 évig (1769-1862) nem volt szabad beköltöznie reformátusnak oda. Magyargéres, Dobra, Szatmárhegy és más környező település is otthont adott a menekülteknek. Isten a halottat is képes feltámasztani, ma ismét anyaegyházközség működik a magyar reformáció ősfészkében.
Jelképesen szövetséget kötött Erdőd, Szatmárhegy, Dobra és Magyargéres reformátussága. Ezt a szövetséget, hisszük: Isten kötötte. Nagy Attila, Kurta-Tőtős Szabolcs és Kovács Ferenc lelkipásztorok bemutatták a gyülekezeteiket, majd az egységet jelképező plakettet átvették a helyi lelkésztől. A lelkipásztorkórus, Balaskó Balázs és Székely Alpár zeneművészek, valamint erdődi református ifjak emelték az együttlét színvonalát.
Gyülekezeti zászló
Kovács Sándor, a Szatmári Református Egyházmegye esperese által Isten megáldotta a gyülekezet zászlaját, aminek üzenetében átvonul Pál apostol filippiekhez irt levele. A zászló első oldalán a templom rajza található és a gyülekezet mottója: „Mindenre van erőm a Krisztusban.” (Fil 4,13) A zászló hátoldalán az erdődi zsinatok évszámai. 1545, 1555, valamint a Drágffy család címerének néhány eleme: két csillag, egy nyílvessző, és egy lefektetett félhold látható. A csillagok és a félhold üzenete: „Legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon.” (Fil 2,15). A nyílvessző üzenete: „De egyet cselekszem, azokat, a melyek hátam megett vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, a melyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.” (Fil 3,14) A teljes hátoldal pedig hasonlít egy mosolygó arcra: „Örüljetek az Úrban mindenkor!” (Fil 4,4)
Drágffy Gáspár Egyháztörténeti Központ és Parókia – Alapkőletétel
Istentisztelet után a templom udvarán a gyülekezet jövőbe is tekintett. Merész, már-már vakmerő jövőbetekintéssel, Kovács Sándor esperes áldásközvetítésével a helyi lelkész egy időkapszulát helyezett el, üzenve a jövő nemzedékének és együtt letették a Drágffy Gáspár Egyháztörténeti Központ és Parókia alapkövét. Batizi András reformátor által szerzett énekkel (Jövel Szentlélek Úr Isten), valamint a nemzeti imádsággal adtak hálát Istennek az együttlétért.
Ezután az egybegyűlt sereg átvonult Erdőd város rendezvénytermébe, ahol a dobraiak és az Erdődi Petőfi kör közös néptánc-együttese, valamint a „Székely band” tettek arról, hogy mindenit jól érezze magát a szeretetvendégségen
A gyülekezeti találkozó, ha Isten is megsegít és élünk, jövőre Szatmárhegyen folytatódik.