A Szatmári Református Egyházmegye Lelkészkórusa és a Szatmárnémeti Református Gimnázium Gyermekkórusa, valamint a Szatmárpálfalvi Ifjúsági Együttes 3 napos találkozón szolgált Tokajon az Észak-keleti Református Találkozón. A kórusok-énekkarok tagjai három tartalmas, érdekes, meghitt, kellemes nap után, egy kis sárospataki kitérővel az eső ellenére elégedetten, lelkileg feltöltekezve jöttek haza. A július 1. és 3. között Tokajon zajló rendezvénysorozat a kelet-szlovákiai, kárpátaljai, partiumi és északkelet-magyarországi reformátusok első közös találkozója volt.
Észak-keleti Református Találkozó
„Téged dicsér a zengő ősi zsoltár,/ Szétszórt néped a földön szerteszét./ Vad századokban hajlékunk te voltál/ Fogadd el néped hálaénekét.” – így kezdődött a találkozó himnusza és így imádkozott az a mintegy ezres tömeg, akik a találkozón részt vettek Felvidékről, Kárpátaljáról, Partiumból, és az Anyaországból, de még Horvátországból is. Ez a rendezvény a Református Világtalálkozó része volt, valamint annak a református egységnek a gyakorlati következménye, ami még 2009. május 22-én elkezdődött. Nagy öröm az, hogy idén már a felvidéki reformátusok is csatlakoztak ehhez az egységhez, és a tengerentúli református is jelezték ebbéli szándékukat.
Dr. Börzsönyi József, a Zempléni Református Egyházmegye esperese, a rendezvény főszervezője, így köszöntötte az egybegyűlteket: „Egymás számára is jelentsünk örömöt, találkozásban, megismerkedésben és az együtt töltött időben.” Steinbach József dunánúli püspök is az öröm szavaival hirdette az evangéliumot, a „mégis-örömöt”a nyitó-evangelizáción.
A Tokaj főterén felállított színpadon, a református templomban és a Zsinagógában a Színházban és a Református Templomban különféle programok várták az érdeklődőket.
Pénteken a köszöntők után ÁGNES Együttes koncertezett, majd este a Kormorán zenekar szórakoztatta az érkező gyülekezetet.
Szombaton, a rendezvény főnapján az előbb említett helyeken párhuzamosan zajlódtak az események. Bemutatkoztak az egyházmegyék, a mi egyházmegyéinket Király Lajos szatmári, Tolnai István nagykárolyi főjegyzők mutatták be. Közben Szászfalvy László államtitkárral fórumbeszélgetést tartottak a Zsinagógában Hitben-nemzetben egység – nemzetstratégia református módra a Kárpát-medencében címmel. A Nagyszínpadnál és a Református Templomban keresztyén zenével várták az érdeklődőket a pálfalviak, a Krisz (Kárpátalja), a Misztrál, a Hajnalcsillag, a Credo zenekarok. A Langaléta garabonciások (gólyalábasok), bábszínházasok látványban, a koltóiak táncban szórakoztatták a közönséget. A színházban bibliodráma és négy érzék színháza-evangelizációs próbatétel is volt.
Este a Ghymes zenekar gyönyörködtette az egybegyűlteket és közben a bor hazájában a felnőttek (!) borpincéket is meglátogattak, természetesen csak egy-egy kóstolás erejéig. A jókedv az esti táncházban is bemutatkozott.
Kórusseregszemle
A Szatmári Református Egyházmegye Lelkészkórusa és a Szatmárnémeti Református Gimnázium Gyermekkórusa szombaton a Tokaji Kulturális és Konferencia Központban, azaz a Zsinagógában, délután 14 órától a kórusseregszemlén 1 órás koncertet adott, melyet meghatódottan, könnyes szemmel, ugyanakkor széles mosollyal hallgatott végig a közönség.
Húsz kórus, a Kárpát-medence északkeleti részéről, egy-egy rövid műsorral állt elő. Nagybánya-Óvárosi, Koltói és Nagykároly-Kertvárosi gyülekezet képviselte még a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet a szatmári kórus mellett.
„Ő az Úr, Ő a Király” címmel az összevont szatmári kórus, Dávid és Góliát történetébe ágyazva egy olyan történelmi utazásba vitte a hallgatóságot, amely megmutatta számára a kiutat a reménytelenségből, a pesszimizmusból. Ezt az utat valójában ma is Jézus mutatja meg számunkra. Koncert közben a zsinagógában lehetett érezni a „shalom”-ot, a békességet és azt, hogy bárhonnan is jövünk, csak Ábrahám Ura tehet eggyé bennünket.
Zárónap
Vasárnap Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a záró-istentiszteleten Sámson történetén keresztül az Istentől kapott erőre hívta fel a figyelmet, ami ugyanakkor azzal is jár, hogy áldozatot hozunk és odaszenteljük életünket Istennek. Ezt az erőt minden bizonnyal a részvevők érezték, és lelkileg feltöltődve utaztak haza.
Egység kinyilvánítása volt ez az alkalom, minden kétséget kizárva és jó volt érezni ott azt is, hogy többségben vagyunk.
Búcsú után a szatmári csapat, ha már a közelben volt, meglátogatta a Sárospataki Református Kollégiumot, a Rákóczi-várat és az ottani református templomot. Patakon megtapasztalhatta azt a látogató, hogy a történelemben mennyire összefonódik Partium, Erdély és Magyarország vallásban, érzésben, kultúrában és művészetben. Értékeink voltak és vannak! Ezért egyedül Istené a dicsőség. Soli Deo Gloria!