Kezdőlap / Gondolatok / Menekülés Jézushoz

Menekülés Jézushoz

Forrás: Harangszó

„Mi módon menekülünk meg mi, hogyha nem törődünk ily nagy üdvösséggel?” (Zsidók 2:3)

I. Karácsony szent ünnepére készülünk. Gondjaink megszaporodnak. Az előrelátók ilyenkor listát készítenek, amelyen előbbre veszik a fontosabbakat. Adventi sürgés-forgásunkban az Úr arra figyelmeztet, hogy belebukunk, sőt elpusztulhatunk az Ő segítsége nélkül. Emberré lett Fiára, Jézusra mutat, hogy csak Tőle várj minden segítséget, és ne reménykedj semmi másban. Jézus a Megváltó, görögül „Szótér”.
A sietés menekülést takar. Akkor menekülünk, ha nálunknál nagyobb erő közeleg felénk, hogy elpusztítson. Menekülünk a vulkánkitörés elől, vagy halálos hullámcsapások idején. Menekülünk a járványos fertőzéstől valami biztonságosabb helyre. Menekülünk jól fölfegyverzett ellenséges hadsereg elől. Néha pedig önmagunktól, saját létünktől kívánunk megszabadulni.
Az emberiség története a népvándorlástól kezdve a menekülés története. Kik, honnan és hová menekültek? Jézus napjaitól kezdve pillantsunk bele történelmünkbe! Jézus idején Róma volt a világ közepe, az élet és halál ura. A rabszolgák, a legyőzöttek kutya hűséggel hajoltak meg előtte, fizették az adókat, és vállalták az áldozatokat. Fölkeltek az ellenszegülők, vagy leborultak bálvány istenkép előtt. Kényszerből tisztelték, sőt imádták a római császárt, aki pénzt veretett, egyik oldalán az arcmásával, másik oldalon a felirattal: „Szótér”. A „megváltó” császár pénzt, hódolatot, szolgálatot, dicsőítést, sőt életet is követelt. Ilyen volt a „megváltó” császár.
A középkorban vallásra kényszerítettek. Tanították, hogy egy Isten uralkodik az égben, Akinek egyetlen földi helytartója Rómában a pápa. Fanatikus mohamedánok szerint is egy Allah uralkodik az égben, akinek egyetlen helytartója földünkön a török szultán. A fölvilágosodás korában az emberi észt és tudást istenítették. A XX. században először a német szocializmus ígért paradicsomi állapotokat földünkön, utána az ateista szocializmus következett, szovjet irányítással. Napjainkban terror, gyönyörök hajszolása, szesz, pénz, kábítószer, vagy Európai Unió ígérget megoldásokat és csalogat magához. Menekülünk, mint mostanában az diák, akit drogozás miatt az igazgató magához rendelt, ő pedig kimászott az ablakon, a villámhárítóba kapaszkodott, hogy megmentse magát. Alázuhant.II. Menekülünk reménytelenül. De ami az embereknél lehetetlen, az lehetséges az Istennél!
Megmenekülsz, ha elfogadod Jézus Krisztust, az üdvösséget. Az üdvösség szónak több jelentése is van, mint pl. segítség, szabadulás, erő, győzelem, öröm, itt a földön és mindez kiteljesedik a mennyben, ahol halálunk után örökké dicsőítjük az Urat.
Mennyei Atyánk üdvösséget kínál nekünk Jézus Krisztusban itt e földön, és odafent a mennyben. Születésekor fényes angyalok énekelték az éjszakában, hogy megjelent az Isten idvezítő kegyelme, az egyetlen, igaz, csodálatos hatalom, a Királyok Királya. A Jordán partján és a Tábor-hegyén Jézus fölött megnyílt az ég, és mennyei szózat kiáltotta: „Ez az én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm!”Jézus többször is kijelentette, megerősítette, hogy aki Őt látta, az Atyát látta, mert „én és az Atya egy vagyunk!” A keresztfán utolsó kiáltása győzelmet hirdetett! „Elvégeztetett!” − A világ kezdetétől Krisztus megfeszítéséig, és azután minden pontosan úgy történt, ahogy Isten akarta. Krisztus feltámadott, szól és cselekszik a Szentlélek által.
Mi módon menekülsz meg, ha nem törődsz ily nagy üdvösséggel? Mert amire képtelen volt és marad az ember, azt megcselekszi Isten, mert az Úrnál minden lehetséges!
A hitetlen ember kételkedik, felelősségre vonja és vádolja az Istent, hogy: nem ezt érdemeltem. Miért vagyok beteg? Miért történt a baleset? Miért temettem el azt, akit szeretek? New Yorkban az iszonyatos terrortámadás után 2001-ben azt vitatták, hogy miért engedte az Isten? Billy Graham evangélista lányát is erről faggatta riporternője, ő pedig így válaszolt: „Mondogattuk Istennek, hogy menjen ki az iskolából, és kiment. Hagyjon békét a családunknak, az egyházunknak, a vallásnak, a társadalomnak, a kormányzatnak, és Isten elhagyta. Hirdettük, hogy megvalósítjuk magunkat, szabadságot adunk az ifjúságnak, abortusznak, erőszakos filmeknek, élvezeteknek, − és így történt. Elhittük az újság híreit, de kételkedünk a Bibliában. − Egy amerikai diáklány levelet írt az égbe: „Kedves Isten! Mért engedted azt, hogy osztálytársamat tantermünkben szemem láttára megöljék? Tisztelettel egy tanuló.” Választ kapott reá: „Kedves tanuló! Kitiltottak az iskolából. Tisztelettel: az Isten.”

III. Miképpen menekülünk meg, ha nem törődünk Jézus Krisztussal? Sehogy! Rohansz a pusztulás felé és belezuhansz a kárhozatba. Ne menekülj az Úr elől, hanem adventben és karácsonykor közeledj Hozzá, ahogy szép énekünk bátorít: „Súlyos napokban csak Jézusra nézz! Mondd el Neki bátran, ami nehéz.” Jézus magához hívogat téged: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, bűnösök, betegek, magánosok, céltalanok, szomorúak és én könyörülök rajtatok! Ha pedig hit által te is szívedbe fogadtad Jézust, akkor énekelni fogod a mennyei seregekkel: „Hallelujah! Az üdvösség és a dicsőség és a tisztesség és a hatalom az Úré, a mi Istenünké!” − most és mindörökké. Ámen.(www.tzsinat.hu)
Fony, 2011. IV. Advent
Bojtor István református lelkipásztor

 

Szóljon hozzá