nem sütne be
szobádba a Nap,
elzárnád magad
a fény elől, felborulna
benned a rend,
a lelked sötétben maradna…
Ha nem tudnád,
hogy szombat után
vasárnap érted szól a harang,
neked szól, hogy Igére
gyűlj, mint reggelente
a csirkék a friss táplálékra….
Ha elvétenéd az irányt,
kelet helyett
dél felé tartanál,
csodálkoznál,
hogy nem oda érkezel,
ahová menni akartál…
Ha saját fiadat
lánynak gondolnád,
annyira féltenéd,
mint a lányokat szokás,
mindig visszaszólna:
„Ej, apa már megint
rosszra gondoltál”…
Nem így mennek a dolgok.
Külsőleg és belsőleg
iránytűd a hit, ezért vallod:
„Az Úr bizonnyal megsegít”.
