Kezdőlap / Egyházmegyei hírek / Épül Szatmárnémeti első magyar bölcsődéje

Épül Szatmárnémeti első magyar bölcsődéje

Forrás: frissujsag.ro 

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program részeként épül bölcsőde és napközi óvoda a Szatmár-Németi Református Egyházközségben. A pályázat irányítója és lebonyolítója a Királyhágómelléki Református Egyházkerület.

Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye esperese elmondta, hogy a szatmárnémeti magyarság körében nagy kérdés, hogy vajon nem veszélyezteti-e az újonnan épülő napközi és bölcsőde más hasonló tanintézmények létét. Erről szó sem lehet — véli az esperes. A Szatmári Református Egyházmegye készített egy felmérést azzal kapcsolatban, hogy hány magyar óvoda van a városban és hány magyar gyerek. Szatmárnémetiben már működik református óvoda a Szamos-negyedben és Kültelken, ugyanakkor rágóta működik a Kinizsi óvoda is. A szakemberek által készített felmérésből kitűnik, hogy az éves létszámváltozást vizsgálva az összetétel tükrében látható, hogy a magyar nyelvű oktatásban részesülő magyar óvodások aránya 18 százalék. Ez azt jelenti, hogy nincs összhangban a magyar lakosság aránya a magyar óvodák arányával, a magyar gyerekek jelentős része román óvodába jár. Az egyházmegyének az a célja a bölcsődével, hogy lehetőséget biztosítson a szülők számára, hogy már zsenge kortól magyar közösségbe adják a gyermekeiket, majd pedig természetesen magyar óvodába is írassák őket. Az esperes hangsúlyozta: nem más magyar tannyelvű óvodáktól akarnak elvenni gyerekeket, hanem abban reménykednek, hogy kevesebb magyar szülő fogja a gyerekét román óvodába és bölcsődébe járatni.

Sipos Miklós, a Szatmár-Németi Református Egyházközség lelkipásztora kiegészítette az esperes szavait azzal, hogy a Kinizsi óvodában túljelentkezés van. Azt a helyzetet is igyekeznek megoldani, hogy helyhiány miatt egyetlen szülő se kényszerüljön arra, hogy román óvodába vigye a gyermekét. Éppen a Kinizsi óvodával egyeztetve jutottak arra a megállapításra, hogy onnan csoportokat lehetne áthozni a túljelentkezés miatt. Az ellenvetések fő oka a költségvetési helyzet, ugyanis újabb állások jönnek létre, és újabb épületet kell működtetni, ami a városnak plusz kiadást jelent, de ez nem lehet akadály.

Király Lajos kiemelte: az cél az, hogy a rendszer három pillérre épüljön. Az egyik, hogy a gyerekek szülei ne a román óvodát válasszák, hanem a magyart. A másik, hogy a Kinizsi óvodába a 2019/2020-as tanévre már be van íratva hatvan gyerek, ennyit pedig nem tud befogadni az óvoda, de azt sem szeretnék, ha ezek a gyerekek nem magyar óvodába kerülnének. A harmadik pillér, hogy azokból a falvakból, ahol nincs magyar nyelvű óvoda, a gyerekeket hozzák be a megyeközpontba magyar óvodába.

Sipos Miklós bemutatta a jelenleg folyó munkálatokat. Az első szakaszban történik a bontás. Az egyházközség visszakapott egy épületet, ami fel lesz újítva. A földszinti részen lesz az óvoda, az emeleti részen díszterem és tornaterem. A visszakapott ingatlan mellett az egyházközség megvásárolt egy épületet, amelynek a bontása most van folyamatban. Ide egy új épületrészt húznak, ami egy L alakú épület lesz, a régivel összekapcsolva pedig egy U alakú létesítmény fog elkészülni. Ebben helyet kap majd a bölcsőde, a napközi programmal működő óvoda és a konyha. A konyha kiszolgálja majd a másik három óvodát is (Kültelek, Szamos-negyed, Kinizsi).

Király Lajos arról is tájékoztatott, hogy a készülő konyha olyan lesz, ahol négyszáz embert tudnak ellátni naponta. Innen vinnék át az ebédet az óvodákba. Ha már működik a saját konyha, olcsóbban juthatnak meleg ételhez a Szatmárnémeti Református Gimnázium diákjai és tanárai is, de a tervek között szerepel az is, hogy innen látnák el az induló diakóniának azt a területét, amely arról szól, hogy időseknek szállítanának haza meleg ételt.

Sipos Miklós arra is kitért, hogy amikor elkészül az épületkomplexum, azt be kell bútorozni. Erre is megvan a finanszírozás. A nagy kérdés az, hogy az óvoda beindul-e idén szeptembertől, vagy csak jövőre. Folynak az egyeztetések azzal kapcsolatban, hogy mennyi esély van arra, hogy az építkezés és az engedélyeztetés befejeződjön, ugyanis készül a beiskoláztatási terv, ami határidőhöz van kötve.

Király Lajos kiemelte, hogy a bölcsőde nem csak református szempontból fontos, hanem összmagyar nemzeti kérdés is, hiszen jelen pillanatban a városban nincs magyar nyelvű bölcsőde.

Elek György

Szóljon hozzá