Forrás: Harangszó
Szólalhasson meg gyakrabban az egyház a közéleti műsorokban, vehessen részt közérdeklődésre számot tartó diskurzusokban – szorgalmazta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának képviselőivel folytatott tárgyaláson szerdán Budapesten.
A megbeszélésen, amelyen az MTI jelen lehetett, Bölcskei Gusztáv úgy fogalmazott: az egyház szeretne a „rezervátum jellegű” helyzetből kilépni, mert a közmédia esetében nem kizárólag az istentiszteletek közvetítéséről van szó – amelyek fontosságát ugyanakkor hangsúlyozta –, hanem arról is, hogy a közéleti, egyebek mellett szociális, egészségügyi, oktatási témákban résztvevőként jelenjen meg.
A református püspök reményét fejezte ki, hogy a majdani Közszolgálati Kódex világos szabályozásának eredményeként a fent említett speciális területek mind jobban meg tudnak jelenni, s ezzel ezekről a témákról is megkezdődhet a közös gondolkodás.
Utalt arra, hogy a Magyar Rádióban a vallási műsorok készítésének körülményei nem kielégítőek. Esetükben a református egyház kiválasztja a szerkesztőt, és a saját költségén, az általa megvásárolt felvevőkészülékkel és hanghordozóval készíti el a vallási anyagokat.
Arról is beszélt, hogy a Közszolgálati Kódex elképzeléseihez hasonlóan ők is fontosnak tartják a kisebbségi lét, a kulturális sokszínűség és a különböző nemzetiségek együttélésének bemutatását. Azoknak a szószólói szeretnének lenni a közmédián keresztül, „akiknek a hangja nem jut el direkt módon a magyarországi döntéshozókhoz”.
Örömmel számolt be a református egyház rádiójának terjeszkedéséről, illetve a reformatus.hu internetes oldalról. Hangsúlyozta továbbá, hogy a médiának fontos szerepe van a személyi jövedelemadó egy százalékáért folytatott kampányban, a református egyház 2004 óta 40 százalékkal növelte a felajánlók számát.
A tárgyaló felek között felvetődött a Magyar Rádió és Televízió és nyolc egyház között korábban kötött szerződés, és az esetleges továbbgondolásáról is szó esett.
Auer János, a médiatanács koordinátora a megbeszélésen rámutatott: a közszolgálati médiumok vezetőinek feladata, hogy a médiatörvény „betűjét képre, hangra, műsorra váltsák”. Ennek a felügyelete lesz a feladata a 14 tagú (ebből nyolc állandó) közszolgálati testületnek, amelynek tagja lesz a református egyház képviselője. (Az MRE-t Kovács Barnabás, a Károli Gáspár Református Egyetem stratégiai igazgatója képviseli majd.)
A közszolgálati testület tagjai nemcsak a közmédiumok vezérigazgatóinak beszámolóit hallgatják majd meg, hanem információik alapján megtehetik azokat a lépéseket, amelyeknek hatásuk is lesz a médiában. Céljuk, hogy a közszolgálati kódex tartalmazza mindazt, ami a médiatörvény megvalósulását szolgálja, másrészt iránymutatást jelentsen a közszolgálati médiumok vezetőinek – hangsúlyozta.
Kollarik Tamás, a médiatanács koordinátora kiemelte: a társadalmi kontroll, azaz a 14 tagú közszolgálati testület tartalmában tud majd beleszólni a közmédia alakításába, és a Közszolgálati Kódex nem lezárt dokumentum lesz, azt a későbbiekben is lehet majd módosítani, kiegészíteni.
Beszélt arról is, hogy az új médiatörvény értelmében a közmédia által készített archív anyagok tárolására létrejött egy központi archívum, amelynek feladata lesz, hogy az ott őrzött kulturális értékeket közvetítse a közönségnek.
Kollarik Tamás a tárgyaláson kérte a református egyház képviselőit, hogy a közszolgálati kódexhez fűződő írásos javaslataikat juttassák el a médiatanácshoz; Bölcskei Gusztáv jelezte is a református egyház igényét.
Az MTI kérdésére Kiricsi Karola, a médiatanács szóvivője szerdán sajtótájékoztatón elmondta: pénteken a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselőivel találkoznak a médiatanács képviselői. Ezen az eseményen is a Közszolgálati Kódex lesz a központi téma.
A Közszolgálati Kódex szövegének megvitatásába bevonják továbbá a Magyar Rektori Konferenciát, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, a Magyar Olimpiai Bizottságot, a Magyar Tudományos Akadémiát és a másik két történelmi egyházat. Rajtuk kívül egyeztetnek még mások mellett a fogyatékossággal élők szervezetével, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal és a jövő nemzedékek ombudsmanjával is, továbbá e-mailben mindenki hozzászólhat a témához, már ezernél többen meg is tették – fűzte hozzá.
Forrás: MTI
A református püspök reményét fejezte ki, hogy a majdani Közszolgálati Kódex világos szabályozásának eredményeként a fent említett speciális területek mind jobban meg tudnak jelenni, s ezzel ezekről a témákról is megkezdődhet a közös gondolkodás.
Utalt arra, hogy a Magyar Rádióban a vallási műsorok készítésének körülményei nem kielégítőek. Esetükben a református egyház kiválasztja a szerkesztőt, és a saját költségén, az általa megvásárolt felvevőkészülékkel és hanghordozóval készíti el a vallási anyagokat.
Arról is beszélt, hogy a Közszolgálati Kódex elképzeléseihez hasonlóan ők is fontosnak tartják a kisebbségi lét, a kulturális sokszínűség és a különböző nemzetiségek együttélésének bemutatását. Azoknak a szószólói szeretnének lenni a közmédián keresztül, „akiknek a hangja nem jut el direkt módon a magyarországi döntéshozókhoz”.
Örömmel számolt be a református egyház rádiójának terjeszkedéséről, illetve a reformatus.hu internetes oldalról. Hangsúlyozta továbbá, hogy a médiának fontos szerepe van a személyi jövedelemadó egy százalékáért folytatott kampányban, a református egyház 2004 óta 40 százalékkal növelte a felajánlók számát.
A tárgyaló felek között felvetődött a Magyar Rádió és Televízió és nyolc egyház között korábban kötött szerződés, és az esetleges továbbgondolásáról is szó esett.
Auer János, a médiatanács koordinátora a megbeszélésen rámutatott: a közszolgálati médiumok vezetőinek feladata, hogy a médiatörvény „betűjét képre, hangra, műsorra váltsák”. Ennek a felügyelete lesz a feladata a 14 tagú (ebből nyolc állandó) közszolgálati testületnek, amelynek tagja lesz a református egyház képviselője. (Az MRE-t Kovács Barnabás, a Károli Gáspár Református Egyetem stratégiai igazgatója képviseli majd.)
A közszolgálati testület tagjai nemcsak a közmédiumok vezérigazgatóinak beszámolóit hallgatják majd meg, hanem információik alapján megtehetik azokat a lépéseket, amelyeknek hatásuk is lesz a médiában. Céljuk, hogy a közszolgálati kódex tartalmazza mindazt, ami a médiatörvény megvalósulását szolgálja, másrészt iránymutatást jelentsen a közszolgálati médiumok vezetőinek – hangsúlyozta.
Kollarik Tamás, a médiatanács koordinátora kiemelte: a társadalmi kontroll, azaz a 14 tagú közszolgálati testület tartalmában tud majd beleszólni a közmédia alakításába, és a Közszolgálati Kódex nem lezárt dokumentum lesz, azt a későbbiekben is lehet majd módosítani, kiegészíteni.
Beszélt arról is, hogy az új médiatörvény értelmében a közmédia által készített archív anyagok tárolására létrejött egy központi archívum, amelynek feladata lesz, hogy az ott őrzött kulturális értékeket közvetítse a közönségnek.
Kollarik Tamás a tárgyaláson kérte a református egyház képviselőit, hogy a közszolgálati kódexhez fűződő írásos javaslataikat juttassák el a médiatanácshoz; Bölcskei Gusztáv jelezte is a református egyház igényét.
Az MTI kérdésére Kiricsi Karola, a médiatanács szóvivője szerdán sajtótájékoztatón elmondta: pénteken a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselőivel találkoznak a médiatanács képviselői. Ezen az eseményen is a Közszolgálati Kódex lesz a központi téma.
A Közszolgálati Kódex szövegének megvitatásába bevonják továbbá a Magyar Rektori Konferenciát, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, a Magyar Olimpiai Bizottságot, a Magyar Tudományos Akadémiát és a másik két történelmi egyházat. Rajtuk kívül egyeztetnek még mások mellett a fogyatékossággal élők szervezetével, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal és a jövő nemzedékek ombudsmanjával is, továbbá e-mailben mindenki hozzászólhat a témához, már ezernél többen meg is tették – fűzte hozzá.
Forrás: MTI