Hálaadó istentiszteletet tartottak a Patóházai Református Egyházközségben a gyülekezeti ház felújításáért és hatodik alkalommal került sor a Patóházai Magyar Napok megtartására – tudtuk meg Törő Attila Miklós lelkipásztortól.
Rövid történeti áttekintés: Az épület 1908-ban épült a gyülekezet jóvoltából. Államosították és óvodaként használták. 2015-ben került ismét a gyülekezet tulajdonába. Isten iránti hálával megújíttatott 2016-ban és külsőjében 2024-ben.
A patóházai templomban szép számmal gyűltek össze ünnepi istentiszteletre vasárnap 13 órakor. Isten Igéjét Bogdán Szabolcs János a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette: ,,Erről pedig mit gondoltok? Egy embernek volt két fia. Az elsőhöz fordulva ezt mondta: Fiam, menj el, dolgozz ma a szőlőben! Ő így felelt: Nem akarok. Később azonban meggondolta magát, és elment. Azután a másikhoz fordulva annak is ugyanezt mondta. Ő azonban így felelt: Megyek, uram. De nem ment el. Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát? Azt felelték: Az első. Jézus erre ezt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy a vámszedők és a parázna nők előttetek mennek be az Isten országába. Mert eljött hozzátok János az igazság útján, de nem hittetek neki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek neki. Ti azonban ezt látva még később sem gondoltátok meg magatokat, hogy higgyetek neki.” Máté 21,28-32. A példázatbeli édesapa maga az Isten, aki mindkét fiának ugyanazt mondja, hogy menjenek dolgozzanak a szőlőbe. Az egyik fiú végül meggondolja magát és elmegy. Isten az Igéjén keresztül mindenkihez szól, a kérdés milyen választ adunk Isten szavára! Milyen választ adsz Isten szavára? A szőlőbe úgy mész ki, mint tulajdonos és nem úgy, mint a béres! Éld át a szolgálat örömét! – bátorított az igehirdető!
Dr. Király Lajos esperes felhívta az ünneplő gyülekezet figyelmét arra, hogy mindenki keresi önmagát. A templom a gyülekezet ház azok a helyek, ahol az ember önmagára lelhet. Azért találhatunk önmagunkra, mert a lelki csendességben megtaláljuk Istent és Ő megtalál bennünket. Dr. Puskás Csaba egyházmegyei főgondnok a hála érzésének a fontosságára mutatott rá, kiemelve annak értelmét és jelentőségét.
Törő Attila Miklós patóházai lelkipásztor a zsoltáros szavaival köszöntötte a vendégeket és a gyülekezet tagjait: Áldjad, én lelkem, az URat, és ne feledkezzél el semmi jótéteményéről! (Zsolt 103,2) -majd a köszöntések után az alábbi sorokat fogalmazta meg: ,,Amikor közeledett a hálaadó ünnepség a következő Ige erősödött meg bennem: ,,Mindenért hálát adjatok… “ 1 Thesszalonika 5,18 Az ember életében sok minden helyet kap. Nem könnyű ezt elfogadni és ezzel együtt élni, de az Ige arra hív, hogy merjünk hálát adni, nemcsak a számunkra örömteli alkalmakért, hanem mindenért. Isten mindent megadott nekünk Jézusban és ezért lehetünk most együtt és ennek örülhetünk, hogy kegyelmet kaptunk. Ma közösen hálát adhatunk, hogy Isten lehetővé tette, hogy a Patóházai gyülekezeti házon nemcsak egy megújított tető lehessen, hanem az épület külsejében is meg tudjon újulni. Ez egy folyamat volt, amiből hadd osszak meg önökkel/veletek egy megélésemet. Az egyik vállalkozóval festéket mentünk venni. Miközben vártuk, hogy ránk kerüljön a sor egy atyafival találkoztunk, aki egy másik református gyülekezetből való. Elkezdtünk beszélgetni. ,,Munkálkodnak!” – mondja. A vállalkozóra nézve a következő válaszoltam. ,,Az úré az érdem én csak fizetek”. Erre a vállalkozó elmosolyodik, felfelé mutatva az mondja: ,,Az Úré az érdem Ő ad erőt, hogy dolgozni tudjunk!” Akkor és ott Isten megmutatta nekem, hogy itt nemcsak a napi teendőkről van szó, arról, hogy rutinból kell cselekedni, stressz van sietni kell. Itt másról is szó van. Ezzel meggyőzött Isten itt Ő jelen van és az Ő ügye halad előre éppen. Isten odaállt és odaáll az Ő ügye mellé. Hadd hangozzék ma is ez a mondat ezen az Ünnepen: Az Úré az érdem, mert Ő adott és ad erőt a számunkra! Néhány évvel korában egy villámcsapás érte a gyülekezeti házat. A gyülekezeti tagok összefogtak és ahogy tudták megjavították a tetőzetet, de ott volt a vágy, hogy amint lehetséges szükséges megújíttatni a tetőt. Isten a tavalyi évben forrást adott erre nézve és idén tavasszal megtörtént a munkálat. Ekkor a gyülekezetben megszületett a vágy milyen jó lenne, ha az épület külsejében is meg tudna újulni és Isten ezt is lehetővé tette. A gyülekezet önerőből fogott hozzá, majd pedig érkezett erre nézve is anyagi támogatás. A felújítási munkálat mellett az is lehetővé vált, hogy a gyülekezeti udvar kerítése is megszépülhessen. Urunk tovább vitt minket, mint ahova az emberi gondolat megérkeztetett. Ennek a meglátása, az erre való rácsodálkozás valódi hálát fakaszt ma a szívünkben. Hálát adunk Istennek az Ő nagy kegyelméért, mert forrást adott erre nézve a gyülekezet számára.
A mai nap a köszönet mondás ideje is: hálás szívvel köszönjük a Magyar Kormánynak és a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek a támogatást és segítségnyújtást. Köszönetet mondunk a román kormány vallásügyi államtitkárságától kapott támogatásért. Köszönjük továbbá a gyülekezeti tagok kitartó imádságát, áldozatos munkáját és adományaikat. Tisztelettel és szeretettel köszönöm a gondnok úr és presbiter urak segítségét, áldozatos munkáját, illetve a mellém állást. Jól eső érzés megtapasztalni azt, hogy közösen haladunk egy cél felé. Hálásan köszönjük a gondnok asszony és presbiter feleségek munkáját, akik jó segítőtársként támogatják férjüket a gondnoki – presbiteri szolgálatban. Köszöntet mondok az Egyházmegye és a kollégáktól kapott segítségért. Hálásan köszönjük meg a Nőszövetségi tagok kitartó munkáját. Azoknak a testvéreknek az áldozatos munkáját, akik a szeretetvendégséget készítették el. Köszönetet mondunk a Communitas Alapítványnak, aki idén is támogatta a Patóházai Magyar napok megszervezését. Köszönjük szépen a kivitelező vállalkozók és csapataik szép és igényes munkáját, akik elvégezték a gyülekezeti ház felújítását. Isten áldja meg mindazok életét, akik imádkoztak ezért az alkalomért, akik adományaikkal és munkájukkal hozzájárultak a mai hálaadó ünnepség és a VI. Patóházai magyar napok megvalósulásához.
Az istentisztelet folytatásaként következett az egyházmegyei képviselők, meghívott lelkipásztorok, illetve meghívott politikai képviselők köszöntései és áldáskívánásai. Ezt követően a patóházai gyerekek és fiatalok ünnepi műsora következett Kánya Jázmin kántor kitartó munkája gyümölcseként. Köszönet illesse a gyermekeket az emelkedett, ünnepi hangulatot teremtő szolgálatukét. Hálásan köszönjük meg Kánya Réka negyedéves teológiai hallgatónak a szolgálatát, hogy vezette a gyermekek szolgálatát.
A Záróének eléneklése után az ünneplő gyülekezet átvonul a gyülekezeti ház udvarára a felavatandó emléktáblához. Tőrő Attila Miklós a táblaavatás felvezetéseként elmondta: ,,A hálaadó ünnepségre készülve egy kedves ismerősöm megkérdezte: ,,Van e neve a gyülekezeti háznak?” Ha felemeljük a tekintetünket, akkor láthatjuk, hogy az a neve, hogy Sarepta! Sarepta az a hely, ahova Isten elindította Illést a szárazság idején és ez az ember elindult. E kapcsán két gondolat erősödött meg bennem. Isten az, aki utat készített Sareptáig. nemcsak akkor és ott, de itt és most Patóházán is.2. Isten nemcsak Sareptáig de Sareptában is cselekedett Életet készített elő. Isten ezt megtette akkor és ott és itt és most. Amit Urunk elvégzett nem természetes, hanem ajándék, ha így látjuk, akkor mutatkozik meg a számunkra valódi értéke. Ámen. “
Bogdán Szabolcs János püspök és Dr. Király Lajos esperes leplezték le a táblát, előbbi áldást mondott, majd Kánya Réka negyedéves teológiai hallgatónak és testvérének Kánya Jázmin a gyülekezet kántorának közös éneke valamint Máthé Róbert, vetési lelkipásztor szavalata pecsételte meg az ünnepi alkalmat.
A magyar és székely himnusz eléneklése után minden vendéget és gyülekezeti tagot az ünnepi szeretetvendégségre vártak a kultúrotthonba, illetve VI. Patóházai Magyar Napok alkalmából szervezett bálra. Áldásos alkalom volt.
