Október 8-án, a délelőtti istentisztelet keretén belül megemlékeztek a magyar szabadságharc 13 honvéd tábornokáról a Józsefházi Református Egyházközségben – tudtuk meg Mátyási Gerda-Georgina lelkipásztortól.
,,Azért, ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.” – az aradi vértanúkra emlékeztek Józsefházán, A lelkipásztor két bibliai szakasz alapján tolmácsolta Isten Igéjét a gyülekezet felé: János evangéliuma 8. részének 30-36 versei, illetve Pál apostolnak a Rómabeli gyülekezethez intézett levele 3. részének 22-25 versei alapján.
Az igehirdetésben elmondta, hogy az elmúlt 174 évben sokféleképpen magyaráztuk és éltük át október 6-át, mint megannyi más történelmi eseményünket. Azonban fontos kérdés számunkra, hogy ez a történelmi esemény miben járul hozzá az életünkhöz és hogyan lehetünk többek általa? Rávilágított arra is, hogy amikor az ember a saját íze szerint értelmezi a szabadságot, annak soha nincs jó vége. Ezért van szükség arra, hogy helyesen beszéljünk róla. Természetesen nem csak beszélni kell róla helyesen, hanem helyesen is kell élni ezzel a szabadsággal.
Isten küld el, hogy a bűn alól való szabadulást hirdessük ebben a világban. Minket küld, hogy a gyász sötétségében hirdessük: Isten megszabadított a haláltól. Minket küld, hogy szabadulást hirdessünk az elnyomottaknak és a megvetetteknek; hogy óvjuk és védjük a természetet. Minket küld, hogy rámutassunk az igazi szabadságra, amelyért érdemes élni és munkálkodni. Akasztófája előtt Vécsey Károly ezt mondta: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.” Mit mondjunk hát akkor mi, akik mindent azért kaptunk, hogy Istennek, a hazánknak és az egész emberiségnek szolgáljunk?!
Nem könnyű, nem veszélytelen feladat ez, hiszen Pál is arra int, hogy vissza ne essünk! Ki kell tartanunk, még ha oly sok minden el is keserít minket. Ki kell tartanunk akkor is, amikor mások feladják és reménytelenné válnak. Hála az Úrnak, hogy nem a magunk erejéből kell ezt az Isten által indított szabadságharcot megharcolnunk, hanem az Ő vezetésével és erejével, bízva az Ő segítségében és tudva, hogy az Övé a győzelem – bátorított az igehirdető.
Az igehirdetést követően a vallásórás gyermekek, a konfirmandusok és az ifjúság ünnepi műsora következett, akik énekkel és versekkel tették felemelővé az alkalmat. Köszönet illeti Simpf Edina kántornőt az énekvezetésért. A záróéneket követően az ifjúság tagjai egy koszorút helyeztek el a ,,Hősi halottak” emléktáblánál. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.
