Kezdőlap / Egyházmegyei hírek / A lelkipásztor és a presbiterek – Ugocsai Presbiter-találkozó Halmiban

A lelkipásztor és a presbiterek – Ugocsai Presbiter-találkozó Halmiban

Forrás: Friss Újság – Szabó Kinga Mária

„A presbiter a lelkipásztor munkatársa, segítője, együtt hordozzák a munka terhét s példaképei a nyájnak.” — az új presbiterek eskütételével kezdődött és a tizenhatodik Ugocsai Presbiter-találkozóval zárult a találkozás örömének ünnepnapja Halmiban.

A több mint fél évezredes halmi református templomban gyűltek össze az ugocsai presbiterek, lelkipásztorok és gyülekezeti tagok vasárnap délután, az immár XVI. Ugocsai Presbitertalálkozón. Anno a néhai Ugocsa öt gyülekezetének lelkipásztora — Simon Attila, Kovács József, Somfalvi Edit, Szilágyi István – Róbert és id. Fodor Lajos – „gondolt egy nagyot” s ötletük nyomán megalakult az Ugocsai Presbiteri Szövetség, melynek tagjai minden év késő őszén találkoznak, hogy ápolják az összetartozást és egymásrautaltságot, s a mindig más gyülekezetben sorra kerülő, közös ima után a gondokat, problémákat együtt vitassák meg, együtt keressenek megoldásokat és erősítsék egymást.

Az idei találkozó rendhagyónak minősült a házigazda halmi egyházközség számára, ugyanis a lelkipásztor munkatársai és segítői, a frissen megválasztott presbiterek a délelőtti istentiszteleten tették le az esküt, saját kérésükre, ezzel is még emlékezetesebbé téve az Ugocsai Presbitertalálkozó napját.

„A bölcsesség, az igazságosság, a szeretet erénye mindenkinek szól, nem csak a kiválasztottaknak” – summázta a találkozó igei szolgálatát végző Elek Arnold Zoltán halmi lelkipásztor, s a kiválasztottak, azaz a presbiterek és a lelkipásztor közigazgatási szerepéről tartott érdekes, személyes tapasztalataiból merített példákkal fűszerezett előadást nt. Farkas Zsolt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közigazgatási ügyosztályának előadó tanácsosa, toldinagyfalui lelkipásztor. Nem véletlenül választotta ezt az inkább földi, mintsem lelki tematikát, hiszen nemrég újultak meg a presbitériumok. „Mindenek ékesen és jó renddel legyenek” – idézte a Korintusiaknak írt első levél tizennegyedik fejezetének sorát. – „Az egyházi közigazgatásnak ez a vezérmottója; akkor van értelme és az egyházi életet akkor lehet ünnepként megélni, amikor mindenek ékesen és jó renddel vannak. A közigazgatás szót hallva az állami közigazgatás jut eszünkbe, de talán a régi rendszer átka is, az ‘állam az államban’ hivatalnokok viselkedése — s bár az egyháznak, mint hitbéli intézménynek nincs köze a közigazgatáshoz, de az egyház intézménye közigazgatás nélkül nem tud jól működni. Az egyház Krisztus teste, s a testben vannak szép, kívánatos és csúf dolgokis, de együtt, közösen alkotják a testet, a közigazgatás pedig a vért szállító érrendszer ebben a testben. Ha jól működik, az egyház virágzik – ha rossz a vérkeringés, azt sem lehet elrejteni. A lelkipásztor, főgondnok, gondnok, presbiterek egy csapat, amely a gyülekezetet vezeti – és milyen jó lenne, ha ez a csapat együtt tudna működni, de sajnos sok helyen a ’tiszteletes úr jobban tudja, jobban csinálja’ mentalitás, vagy épp az ellenkezője, ‘a presbitérium mindent jobban tud’ hozzáállás uralkodik. Az együtt nem működésnek, a harcnak pedig anyagi és lelki elszegényedés és csőd az eredménye, s az az állapot, amikor a lelkész már nem vágyik a gyülekezetébe. Az egyházi közigazgatás nem szabad, hogy erről, nem erről kell szóljon, az érrendszer csak akkor működőképes, ha a pap és a presbitérium együtt végzi munkáját.” – magyarázta. Az érdekfeszítő előadást követően Bara Csaba volt főgondnok elevenítette fel a több mint másfél évtizeddel ezelőtti eseményeket, s mint mondta: nem gondolták volna id. Fodor Lajos immár nyugalmazott lelkipásztorral, hogy megérik a 16. évfordulót. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg maga id. Fodor Lajos is, hangsúlyozva: „Örülhetünk annak, hogy az eltelt tizenhat év után van folytatás. Azzal a reménységgel találkozgassunk továbbra is, hogy ezek az alkalmak közelebb visznek bennünket Istenhez és egymáshoz.”

A Szatmári Református Egyházmegye Presbiteri Szövetsége nevében Illés Jenő köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szilágyi István – Róbert mondott külön köszönetet Farkas Zsoltnak, a pályázatokhoz kapcsolódó „zaklatások” elviseléséért és útbaigazításokért, segítségért.

A találkozó jó hangulatú, estébe nyúló szeretetvendégséggel zárult, melyről a „szülinapi” torta sem hiányzott.

Szóljon hozzá