“Barnab s azt tan csolta, hogy vegy k maguk mell J nost, akit M rknak h vtak. P l azonban gy l tta j nak, hogy aki elszakadt t l k Pamfili t l fogva, s nem ment vel k a munk ra, azt ne vegy k maguk mell .” (ApCsel 15,37-38)
Vannak konfliktusok m g az egyh zban is. R ad sul a kezdet kezdet n, amikor m g “minden j l” ment, P l s Barnab s sem rtettek egyet valamiben, pontosabban egy szem lyr l m s volt a v lem ny k. Nem szeretn k n semmilyen mund rt v deni, s t megmagyar zni se akarok semmit, de ha csak egy pillanatra is r tekint nk erre a konfliktusra, tal n a saj t gyeinket is m sk ppen fogjuk kezelni.
Kin vesznek ssze P l s Barnab s? J nos M rk, aki val sz n leg a M rk evang lium t is rta, az el z misszi s ton besokallt. Nem b rta a gy r d st s feladta a harcot. Fak pn l hagyta P lt. Barnab s szeretett volna adni neki m g egy es lyt, P l azonban ezt m sk pp gondolta. s, m rpedig van ilyen, mind a kett nek igaza volt. Felfog s-, szem lyis gbeli k l nbs get fedezhet nk fel.
Barnab s nev nek jelent se: vigasztal s fia. M lt is volt a nev hez, s mivel M rkot, mint elbuk , de fel ll embert n zte, gy gondolta, j r neki a sansz. Tipikus lelkigondoz .
P l apostol azonban az gyet n zte, nem pedig az embert. , ami a h ta m g tt volt elfeledve, c legyenest igyekezett. Ha nem lett volna ilyen, nem tudott volna ennyi gy lekezetet alap tani s megl togatni. ppen ez rt M rkot alkalmatlannak tal lta erre a harcra.
Semmi baj! Egyik jobbra, m sik balra. Nem esnek egym snak, nem s rtegetik egym st. Meg rt en k l nv lnak tjaik. Azt n k s bb azt l tjuk, ism t keresztezik egym s tj t. Nincs harag.
Azt hiszem, ha mi is szre tudn nk venni egym s k l nb z s geit, nem pazaroln nk energi nkat konfliktusok fenntart s ra. Melanchtonnak tulajdon tj k azt a mond st, miszerint “a f dolgokban egys g, a mell kesekben szabads g, s mindenekben szeretet” H t ez az! men!
R cz Ervin,
Erd d