“Mi ugyanis úgy találtuk, hogy ez veszedelmes ember, és hasonlást támaszt a föld kerekségén levő valamennyi zsidó közt, és a nazarénusok felekezetének feje, ki a templomot is meg akarta fertőztetni” (Ap.csel.24:5-6).
A zsidók hangja fokról-fokra erősödik az apostol ellen. Félix tiszttartótól is “kihallgatást” kérnek, de csak azért, hogy elveszítsék Krisztus szolgáját. Mint lenni szokott, ha valakinek szándéka gonosz, hamis vádakkal illetik, akárcsak Jézust. Mindent rámondanak, amivel ártani tudnak neki.
Ismerős fogás, ma is dívik, elharapózik köztünk is. Ha valakit le akarunk járatni, mindent rámondunk, lehet, hogy nem a “hivatalosak” előtt, csak úgy egymás között, szinte szenzációszerűen vesszük ajkunkra egymást, kihasználva felebarátunk gyengéjét vagy jóhiszeműségét mondunk negatív dolgokat a másikról. Hallottad? Tudod? Ha még nem, hát halld: ő ilyen és ilyen ember, veszélyes, meg akarja fertőzni környezetét. Mindent tönkre tesz. Összeugrat, rombolja az igaz hitet, leépít. Meg kell semmisíteni, ki kell iktatni a veszélyes elemet. Meg kell tisztítani az egyházat is az ilyen elemektől, nincs szükségünk a botrányokra, sem arra, hogy rajtunk gúnyolódjon az egész világ. Tisztogassunk, ha kell, életek árán is.
Az igazság később győz. Pál élete is azért nevezhető győzedelmes életnek, mert Krisztust nem tagadta meg. Sem a hamis vádak, sem később a rabság nem riasztotta meg, a börtönben is hirdette megismert Urát.
Halmi