„Ti pedig vigyázzatok; ímé előre megmondottam néktek mindent.” (Mk 13,23.)
Jézus Krisztus az utolsó időkről beszél tanítványainak. Mindezt nem sokkal az utolsó vacsora előtt teszi. A mostani események csak jelzik, hogy milyen történések előzik meg Krisztus visszajövetelét. A tanítványok, noha nem tudhatják mindezek idejét, mégis egyet tehetnek: vigyáznak, azaz résen vannak.
Széles jelentéshalmaza van a vigyázásnak, és az aktív Krisztus-várás is magában hordozza mindet. Egyrészt ott van az ön-megőrzés, de ugyanakkor a mások hitbeli megőrzésének gondolata is. Kérdés, hogy vajon bennünk van-e ilyen vigyázó lelkület?
A másik lényeges üzenete ennek az igének, hogy Jézus mindent előre megmondott, azaz nem lehet a tudatlanság palástjával mentegetőzni. Egy bírósági tárgyaláson enyhébb büntetésben részesül az, aki tudatlanságból cselekedett, azaz úgy követett el bűnt, hogy nem tudta, bűn-e vagy sem. Ezt mi már nem tudjuk majd eljátszani sem Isten előtt, sem mások előtt, hiszen Isten nekünk Igéje által mindent kijelentett.
A mai igéhez szorosan kapcsolódik az ezékieli őrállói gondolat (Ez 3,17-21.): mi mind őrizői vagyunk atyánkfiának, egymásnak, ennek az egész világnak, mert Istent képviseljük, Krisztus nevéről neveztetünk. Felelősségünk tehát vigyázni, résen lenni, és erre másokat is buzdítani: „Amiket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!” (37.)
Kürti Tamás,
Szatmárgörbed – Aranyosmeggyes.