“Boldog az, a ki eszik kenyeret az Isten országában.”
Luk. 14,15
A boldogság nem a hason keresztül kapható meg, vagy mégis. Egy nők által folyton emlegetett mondás szerint is a férfiak szívéhez a hasukon keresztül vezet az út. Nem minden a test és az eledel, de ahhoz, hogy éljünk, enni kell.
Ha jól emlékszem egy Szilágyi Domokos vers visszatérő sora valahogy így hangzik: ha jól lakott az ész mit számít a gyomor. Sokszor mi is szeretnénk nem materialisták, lenni és csak az elveinknek, vagy hitünknek élni, de valljuk be, nem mindig megy…
Amúgy meg a „Mi Atyánk” soraiban is naponta kérjük a kenyeret.
Persze a mai ige nem erről szól. Isten országában kenyeret enni annyit tesz ott lenni, üdvözülni. Azok esznek majd ott kenyeret, akik ma azt a mennyei kenyeret eszik, amely a mennyből szállt alá, azaz a Krisztussal táplálkoznak. Hogy lehet ezt, egyszerűen: napi igeolvasás, imádság, rendszeres istentisztelet látogatás, szeretet gyakorlás és mindenekelőtt megtérés kell.
Kívánom légy ott velem, Isten terített asztalánál mindenkor. Egyél, hogy élj. Élj örökké! Ámen.
Jobb Domokos,
Ombod