„…kicsoda igézet meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak…” Gal 3,1
Olvasandó szakasz: Gal. 3,1-5
Pál apostol ebben a fejezetben ébresztgetni szeretné a gyülekezetett: eltántorodtak az igazságtól, annyira elhajoltak, mintha valami gonosz igézet szállta volna meg őket. Pedig maga Pál hirdette közöttük az evangéliumot. Olyan erővel tett bizonyságot Krisztusról, mintha szemük láttára történt volna a keresztre feszítés. S ez az idő alatt Pálban is, meg a gyülekezetben is a Lélek munkált s lobogott a hit. Mégis, balga módon, valami idegen igézet hatalmába kerültek. Az apostol csodálkozva kérdi: Hogy nem engedelmeskedtek már az igazságnak? Valami démoni erőt sejt az elbukás mögött. Az ő csodálkozásánál csak a galatáké lehetett nagyobb, a levél olvasásakor: Csakugyan elhajlottak volna? Maguk sem vették észre, hogy az igézet elhatalmasodott rajtuk.
Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy bennünket ki igézet meg? Ki vagy esetleg mi volt az, ami a mi figyelmünket az Élet Uráról elvezette valamilyen más irányba? Másodszor jó lenne a mai napon magunknak azt a kérdést is feltenni, hogy mennyire veszem én észre a figyelmeztetést ezzel kapcsolatban? Esetleg csodálkozok rajta? Létezik, hogy nem jó, nem helyesen, nem az igazság ösvényén járok? (E mellé általában az szokott társulni, hogy: én meg vagyok, vagy voltam eddig arról győződve, hogy minden rendben van.)
Vezessen bennünket az Úr Isten minket a mai nap arra, hogy ezekre a kérdésekre őszinte feleletet tudjunk adni, valamint vegyük észre kellő időben azt, ha valaki, vagy valami el akarja vonni a mi figyelmünket Róla. Ámen