Kezdőlap / Napi Ige / 2011. szeptember 30.

2011. szeptember 30.

Bibliaolvasás: Gal 3, 6-18v.
Alapige: Gal 3, 8v.
Sokszor éri az a vád a Szentírást, hogy távol áll a mai kor emberétől. Régmúltban íródott, egészen más világban és manapság kevesen találják meg személyes kötödésüket az Igéhez. Miért is szól hozzám? Mi közöm is van hozzá? Ki lett választva régen egy nép, az ún. választott nép, de én, nem érezem tagjaként annak magamat. Mit tegyek? Akarok e tenni valamit? Szükséges a kapcsolódási pont köztem és a Szentírás között, mert egyébként elveszítem azt a tudatot, hogy közöm és köze van hozzám. Ez az eltávolodás pedig minden kárára megy az életemben. Ha nem fogom, vagy nem tudom, forrásnak tekinteni számomra az Igét, azt nem éli túl sem a hitem,sem a reménységem vagy a bizodalmam.
Pál apostol arról tesz most bízonyságot, hogy Isten eleve eldöntötte, hogy az Igét mindenkihez eljuttatja. Isten nem csak egyes emberekhez akar és akart szólni, hanem mindenkihez, mindanyiunkhoz. Nemcsak egy szűk köré tehát az a vigasztalódás, örömforrás, megnyugvás, erő és kegyelem melyet az Úr Igéje sugároz. Eljut a pogány, istentelen vagy egy igaz Istent nem ismerő tömegekhez is. A kör kitágúlt így, az áldás továbbhaladt. Nemzedékről nemzedékre terjedt, mert ez elsők átadták a gyermekeiknek azt a bizonyos “biztos ismeretet”, melyhez a “szívbéli gerjedezés” is párosúlt. S a nemzedékek sorában ott vagyok: te és én. Ma. Most. Ez a lényeg. Elér hozzám a régmúlt, melynek csak a történései jelentik a múltat, de a mögötte és benne huzódó üzenet mindig időszerű. Nem kér az Úr mást csak hitet. Ez összeköt akár Ábrahámmal, még több ezer év távlatából is. Van kapcsolódópont? Van közöm a Szentíráshoz? Aki megígazitotta Ábrahámot, vagy Pált, kész engemet is segíteni, mert az Ige úgyanaz . Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökre úgyanaz. Ha az Isten által kegyelemben megtartott, Általa elért és megérintett nemzedék egyikének tartom magamat, az utolsó kérdésekre a válaszom: igen. Kérjük az Atyát, hogy ebben a hitben tartson és áldjon meg mindnyájunkat.
Balla Gábor,
Nagykolcs

 

 

Szóljon hozzá