“Ments ki engem a hálóból, amelyet titkon vetettek nékem; hiszen te
vagy az én erősségem. Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet,
oh Uram, hűséges Isten.”
Zsolt. 31,5-6
Halál, pusztulás, megsemmisülés, ez vár rám…, s ez vár rád mert a “kígyó” elámította Évát s a vele lévő Ádámot. Mert első szüleink felültek a Sátán hazugságainak, mert kívántak olyanok lenni, hogy ismerik nem csak a Jót, a Gonoszt is, s mert egy pillanatra elfeledkeztek arról amit a Teremtő Isten mondott nekik,… ha arról a fáról eszel, bizony meghalsz! Azóta számtalan formában les ránk a halál. Titkon vetették elénk és leselkedik szüntelen. Ha utcára lépsz, ha autoba ülsz, ha eszel vagy iszol, jöhet egy betegség, egy baleset, ellenség veti a tőrt, feni a kést…, s legjobb esetben is ott az öregedés ami elszívja erőd és sírodba fektet.
Ó én nyomorult ember, vajon kicsoda szabadíthat meg, hogy ne igyam el az eszem és a májam, ne feküdjek be egy AIDS-es test mellé, ne kapjak el valami madárinfluenzát, ne csapódjak 220 -al a szalagkorlátnak az autópályám vagy ne rengjen alattam a föld fejemre döntve hajlékomat… Ne vágják el kicsi pénzemért a torkom, ne robbanjon ki valami háború, vagy ne pattanjon el az agyamban egy ér… S óh kicsoda szabadíthat
meg a ráncoktól, a porckopástól, az érelmeszedéstől, a mankótól, s a halálba torkolló élettől…
A zsoltáros tudja a megoldást, s elmondta nekem, én meg tovább adom… Tudd meg te is! Van Megváltó, “te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten” én azt is tudom, amit Dávid még nem tudott, erről írnak az evangéliumok, hogy ez a megváltó Él örökké, hogy a halál sem győzhette le. Ő Jézus aki Feltámadott! Ha benne bízol, Ha “kezére bízod lelkedet” Élsz! Élsz most és örökké! Élsz koporsóban fekve is, földbe temetve is, akkor is ha porrá, hamuvá válik a tested. Ne késlekedj tehát! Ámen!
Jobb Domokos,
Ombod