2011. április 15.

“… az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet. Mert
általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta;…”
Zsolt. 18,29 b.- Zsolt. 18,31 a.

Sötét vagyok de világítok. Világítok, hogy lássanak, hogy te is láss! Világítok mert Isten megvilágítja sötétségemet. Világítok mert az Úr az én Istenem. Világítok mert a Világ Világossága, Jézus, emberré lett és meghalt értem, s arra kért világítsak a bűn sötét egén. Világítok mert bár sötétségben ültem de felragyogott nékem Krisztus s bár gyenge vagyok de mindenre van erőm a Krisztusban aki engem megerősít. Általa van erőm, hogy átfussak táborokon, hogy kőfalakon ugorjak át,…

” Mert az Isten, a ki szólt: setétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arczán való világoltatása végett. Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy amaz erőnek nagy volta Istené legyen, és
nem magunktól való.” 2 Kor. 4,6-7

Az én dolgom már az, hogy eztán fényben éljek, Isten tökéletes útjain járjak, hogy az Ő tiszta beszédét halljam és hirdessem, legyőzve minden akadályt, átugorva minden kőfalat s elérjek hozzád hogy megkérjelek az Úr Jézus nevében… Lépj ki a fényre! Ámen

Jobb Domokos,

Ombod

 

Vélemény, hozzászólás?