„Mondd meg Izráel fiainak, hogy, aki békeáldozatot mutat be az Úrnak, az vigyen békeáldozatából áldozati ajándékot az Úrnak.”
3Móz: 7,29
Olvasandó: 3Móz: 7,22-38
Kedves testvéreim
Valaki egyszer azt mondta, hogy a hívő embernek négy állandó kísértése van: szexualitás, hatalom, dicsőség és a pénz. A mai Ige alapján a legutóbbiról szeretnék leírni néhány gondolatot.
A napi ige, ma, áldozatbemutatásról szól, melyet Isten maga rendelt el. Miért? Mert a hívő ember, mindent Istentől kap ajándékba. Igen ám, de ha úgyis minden az Övé, miért fizessek tizedet – kérdezhetné valaki. A Malakiás próféta könyvében azt olvashatjuk (Mal 3,10), hogy a tized megfizetése az Úr parancsa, mellyel kapcsolatosan azt mondja az Isten, hogy tegyetek próbára engem, és meglátjátok, hogy megáldalak benneteket. Hatalmas kijelentés ez, az Isten részéről, a kérdés, hogy mi merjük-e próbára tenni az Istent ilyen tekintetben?! Érdekes, hogy akkor, amikor áldozol az Isten ügyeire, talán megerőltetésnek tűnik, de később nem fog hiányozni, mert Isten úgy oszt, hogy szoroz. Ha nekünk osztani kell, hogy áldozatra is jusson, akkor Ő azt beszorozza, és időnként visszaad hatvanszor és százszor annyit. Aki az Isten ügyén spórol, az azt fogja tapasztalni, hogy az áldás lassan elmarad az életéből.
Van kiről példát venni, aki nem a tizedet, hanem mindent odaadott azért, hogy minket meggazdagítson. Ő nem más, mint Jézus Krisztus. Merd pénzügyeidet is rábízni, tudván, hogy a pénz csak egy eszköz. Vigyázz nehogy megforduljon a sorrend, és te légy eszköze a pénznek!
Az lesz igazán szabad, akinek kincse a szíve és nem a pénze, mert az ilyen ember megtapasztalja azt a csodát, hogy amit Istentől kapunk az mindenre elégséges. Ámen.
Nagy Róbert
apai ref. lp.