„Amikor egyszer ezek az Úrnak szolgáltak és böjtöltek, azt mondta a Szentlélek: Válasszátok ki nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre elhívtam őket.” – (ApCsel 13,2)
Az antiókhiai gyülekezet egy hétköznapi, de élő közösség volt. Imádkoztak, böjtöltek, és szolgáltak az Úrnak. Nem ők akarták kitalálni, mit kellene tenniük, hanem figyeltek arra, hogy Isten mit mond. Ekkor szólalt meg a Szentlélek: „Válasszátok ki nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre elhívtam őket.” A gyülekezet nem tartotta vissza őket, hanem imádkozva útnak indította. Tudták, hogy Isten hívása fontosabb, mint a saját elképzeléseik.
Barnabás és Pál elindultak, és már az első úton megjelent az ellenállás. Találkoztak egy hamis prófétával, aki megpróbálta eltorzítani az igazságot, hogy mások ne higgyenek. De Isten Lelke erősebben munkálkodott. A helytartó, aki mindezt látta, hívő lett, mert megérintette az Úr tanítása. Nem a látványos esemény győzte meg, hanem az Ige ereje.
Ez a történet ma is megszólít. Sok hang vesz körül minket, sokan próbálnak befolyásolni. De Isten Lelke ma is szól, ha hajlandóak vagyunk meghallani. Nem mindig harsányan, gyakran csendben, az Igén keresztül vezet. Ha rá figyelünk, akkor Ő ma is irányítja életünket a döntéseinkben, a munkánkban, a családunkban. Az Ige ereje ma is él, és ma is képes megváltoztatni szíveket. Ámen
Kala Noémi Katalin,
Tamásváralja