,,Pál ekkor kiállt az Areopágosz közepére, és így szólt: Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon vallásos embereknek látlak titeket, mert amikor bejártam és megtekintettem szentélyeiteket, találtam olyan oltárt is, amelyre ez volt felírva: AZ ISMERETLEN ISTENNEK. Akit tehát ti ismeretlenül tiszteltek, én azt hirdetem nektek.” – (ApCsel 17,22-34)
Pál apostol Athénba érkezik, egy városba, mely tele van gondolkodó emberekkel, kultúrával, vallási érdeklődéssel… és mégis egy hatalmas belső ürességgel. A város tele van oltárokkal, sőt egy ismeretlen istennek állított oltárral is. Amikor Pál megszólal, nem támad, nem nézi le őket, hanem megszólítja őket ott, ahol éppen vannak: Látom, hogy mindenben nagyon vallásosak vagytok…
Itt érdemes megállnunk. Milyen sokszor van úgy, hogy ma is minden tele van „oltárokkal”: nem kőből, hanem képernyőkből, célokból, vágyakból, vagy netalán félelmekből. Mégis ott áll a szívünk mélyén egy üres hely, egy „ismeretlen istennek” szóló tér. Valami, amit próbálunk betölteni, de nem sikerül. Mi lehet ez a névtelen oltár a mi életünkben? A biztonság kényszere? A megfelelés hajszája? Egy olyan kapcsolat vagy vágy, amitől reméljük, hogy majd végre békét ad? Vagy éppen a folyamatos bizonytalanság, amelyet már megszoktunk? Pál üzenete egyszerű és világos: az a Valaki, akit nem ismertek név szerint, akit keres a szívetek, az az élő Isten. Nem egy elvont elmélet, nem egy vallási kategória, hanem az a Krisztusban megjelent Isten, aki nem csak alkotta, hanem keresi is az embert.
„Nem kell messzire menni” tanítja Pál, mert Isten nincs távol egyikünktől sem. Milyen nagy vigasz ez ma, amikor sokan épp az ellenkezőjét érzik: mintha Isten távoli lenne, mintha a világ túl bizonytalan, mi pedig túl gyengék lennénk. De Pál nem áll meg a vigasznál. Azt is kimondja: Isten elhívja az embert a megtérésre. Hív, hogy ne maradjunk a saját oltáraink között, ne akarjuk magunk formálni az Istent, hanem engedjük, hogy Ő formáljon minket. Az Úr adja, hogy mi ne halogassunk, hanem engedjük, hogy a szívünk névtelen oltárára Ő írja fel a nevét: Jézus Krisztus, a feltámadott Úr. Ámen.
Maior Erneszt Dániel,
Szamos-negyed