id vel k is apak nt, anyak nt
adj k tov bb az rt ket,
melyet nem vesz thet el az eny szet.
gy megy ez a maga rendj n,
feln v nk seink szellem n,
lesz nk rei a kincsnek,
m ha lazulnak a k tel kek,
kihal a h la s az rt k,
nem az erk lcs lesz a m rt k,
m rf ldd v lik a l pt k,
eloszlik minden f ldi sz ps g,
a sziv rv ny nem t nik fel,
a j talajon pusztas g terem,
a hal l illatja sz llja meg a teret-,
des Istenem, csak ezt ne engedd!
