Kezdőlap / Erdődi református gyülekezet
[*~ alt *]

Erdődi református gyülekezet

1. Erdőd, mint a partiumi protestantizmus bölcsője

Minden túlzás nélkül megállapitható az, hogy Erdőd bölcsője a partiumi protestantizmusnak, ugyanis nagy szerepet játszott abban, hogy környékünkön elterjedjen a reformáció. Partiumban minden egyházközség története azzal kezdődik, hogy megemlitik az Erdődi zsinatokat, hiszen ezek adtak alapot mint elméleti, mint gyakorlati szempontbó a református egyházközségeknek.

Erdődi zsinatok helye, most római-katolikus templom

Erdőd a 16. században Szatmár vármegyéhez tartozott, ami mindig is erős vára volt a protestantizmusnak. Ezt éppen abból is láthatjuk, hogy itt, Erdődön tartották az első zsinatot 1545 szeptember 20-án. Ezenkívül még 1554-ben Óváron, 1555-ben Erdődön másodszor, 1570-ben Csengerben és sorolhatnám tovább.

Szatmár vármegye reformációja a hatalmas Drágfy Gáspár pártfogása alatt valósulhatott meg 1527-től fogva. Főbb reformátorai a vidéknek: Dévai Bíró Mátyás, Batizi András, Kopácsi István, Tordai Demeter, Hevesi Mihály, Demeter és Radán Balázs. Pápai Páriz Ferenc azt mondja Drágfy Gáspárról, hogy „a reformációt lelkesen védte és a lelkészeknek birtokán, Újhely és Erdőd városokban, menedéket (asylum) nyújtott.”

Viszonylag nagyon gyorsan lezajlott a vármegye reformációja, mert 1545-re már lerendezett tény volt, sőt, szinte minden faluban a templomokat át is vették. A reformáció gyors lezajlásának egyik oka az volt, hogy a mohácsi vészben a főpapok nagy része elesett, és így a pásztorok nélkül maradt nyáj könnyen elszéledt. Ha voltak is papjaik, azok többnyire tudatlanok és mesteremberek voltak, kik nem jelentettek igazán nagy akadályt, illetve vitapartnert a vármegye reformátorainak.

Fel van jegyezve, hogy 1562-ben a reformáció elterjedése következtében Szatmár megyében csak három római katolikus plébánia maradt.

1.1 Kopácsi István és az egyházi iskolák

Kopácsi István volt Erdőd lelkésze a zsinatok idején, aki nemcsak lelki, de szellemi téren is segitette a környék fejlődését.

A reformációval az iskolák jellege is változott, s az addigi római katolikus iskolákat református iskolák váltották fel. Elképzelhető, hogy mekkorát fejlődött a református iskolahálózat, hiszen egyrészt kétségtelen tény, hogy a reformátusok híven követték Jézus parancsát: „elmenvén tanítsatok”. Nemes fegyverük a tanítás volt, s ahol megtelepedtek azonnal iskolát alapítottak.  Legtöbb esetben ők maguk voltak a tankönyvek szerzői is. Másrészt a papok kezdetben tanítók is voltak. Kopácsi 1547-ig Erdődön, és a másik nagy reformátor Szegedi Kiss István 1553-ban Belényesen tanított.

Amikor Kopácsi István 1547-ben reformálta a reformáció tanaival már ismerős Nagybányát, és Veress Mihály plébánost is a 11 káplánjával együtt a reformációnak megnyerte, haladéktalanul megalakította itt a református főiskolát, melynek ő maga volt az első rectora. A főiskola neve Schola Rivulina lett, Nagybánya ősi nevéről: Rivulus Dominarumról. Az 1547-ben szervezett Schola Rivulina rövid idő alatt hat osztályú gimnáziummal egybekötött akadémiai tanfolyammá, azaz rendes főiskolává lett, ahol lelkipásztorokat és tanítókat képeztek. Kopácsi maga is tanított, mégpedig logikát, görög nyelvet és teológiát.

2. Számüzetés, az erdődi református egyház babiloni fogsága

A 18. században sajnos nagy csapást kapott az erdődi református egyház, a zsinat helyén teljes egészében kiürült a reformátusság.

A kuruc-labbanc harcot lezáró szégyenteljes szatmári béke 1711-ben megtorló intézkedéseket hozott maga után. II. Rákoczy Ferenc és társai számüzetése után a megalkuvó Károly Sándor gróf kénytelen volt engedelmeskedni Bécsnek. A hambsburgok eldöntötték, hogy Szatmár vármegyébe svábokat telepitenek, azon oknál fogva, hogy nehogy eszébe jusson a helybeli magyaroknak újból fellázadni a rendszer ellen. A svábok betelepitésének pozitiv hozata is volt, ugyanis fellenditették a környéken a mezőgazdaságot.

A svábok Nagykároly és környékére költöztek, valamint Erdődre. Nagykárolyból a reformátusságot Börvelybe és Gencsre telepitették. Erdődről is mennie kellett minden reformátusnak, a templomot elvették. A reformátusok innen nagyrész Magyargéresre, Szatmárhegyre és Dobrára költöztek. 1769 és 1862 között nemhogy csak nem élt itt református, de nem volt szabad beköltöznie egy kálvinistának sem.

3. A református egyház újraalakulása

1862-ben megengedték két kovács családnak, hogy beköltözzenek Erdődre. Ők voltak közel száz év után az első reformátusok Erdődön.

Hamarosan újabb reformátusok költöztek be, igy igény keletkezett az istentiszteletek megtartására. A régi református templomra nem számithattak, a római katolikusok sokkal többen voltak. Egy kis idő után helyet kaptak az erdődi vár egyik termében arra, hogy ott tarthassák az istentiszteletet.

Szatmárhegyről érkezett a lelkipásztor Igét hirdetni, az erdődi református egyház igy ujjáéledt.

4. Erdődi missziós kör

1896-ban Virágh Mihály királyi járásbíró, aki a szatmárhegyi egyházközség, fiókegyházának, Erdődnek a főgondnoka, beterjesztette a fiókegyház által vásárolt telekre építendő ideiglenes imaház rajzát. Ugyan ebben az évben azt is jelentette az egyházmegyének, hogy telket még azon esztendőben sikerült az egyház nevére írni.

Egyházmegyének nem sok határoznivalója volt ez ügyben, ugyanis a főgondnok minden jóváhagyás nélkül javarészt felépíttette az imaházat: Amennyiben a rajzban beterjesztett épület már javarészben készen áll, a beterjesztés tudomásul szolgál.

Ugyanezen esztendőben nevezett főgondnok újból jelentést tett az építkezés folyamatáról. Az egyházmegyei közgyűlés főgondnoknak hűséges sáfárkodásáért méltó elismerést szavaz.

1897-ben az építkezést sikerült befejezniük.  A jelentés alapján a jegyzőkönyvben a következő bejegyzés található: Virágh Mihály főgondnok tudatja, hogy templomhelyiségüket a mellette levő két szobával, egy tágas konyha és kamarával együtt sikerült a múlt év nov. hó 20-ikára felépíteni, s nincs egyéb hátra, mint az imahelyiséget felszerelvényekkel, padokkal, szószékkel és egy úrvacsorai asztalkával ellátni, továbbá még egy istállót, fáskamrát kocsiszint és pinczét készíteni. Minthogy azonban pénzük csaknem teljesen elfogyott, kénytelen volt újabb segélyadományokról gondoskodni, minek kedvező eredményét reméli. […] Reményét fejezi ki továbbá a felől, hogy a nagyméltóságú belügyminiszteriumhoz országos gyűjtés újabb engedélyezéséért felküldött kérelmének, valamint egy tervezett tánczmulatság rendezésének […] kedvező sikere lesz. […] Végül megemlíti, hogy az elkészült épület, mely Erdőd legszebb helyén áll „oly díszes és impozáns, hogy Erdőd főterének legszebb épületét képezi és mindenkire, a ki látja, a legkellemesebb benyomást gyakorolja.”

Bár a közgyűlés dicshimnuszokat zeng a járásbíró-főgondnok buzgóságáról, a valóságban valami nincs rendben, ugyanis az 1899-ről beterjesztett számadás megvizsgálása után a közgyűlés Helmeczy József tanácsbíró-ügyészt és Papolczy Zoltán lelkipásztort kiküldte a fiókegyház vagyoni helyzetének számbavételére.

Úgy látszik, az információk akkor is hamar terjedtek, mert a fiókegyház helyettes főgondnoka, Csüry János arra kérte egyházmegye esperesét, hogy a küldöttséget tartsa vissza, nehogy annak kimenetel folytán költség okoztassék az egyháznak, csak ha maguk nem tudják ügyeiket elintézni, akkorra kérik a küldöttség kirendelését.

A fiókegyház fölött gyülekezni kezdtek a felhők, ugyanis kiderült, hogy a fiókegyház nem fizette be az 1898-as évre a közalapi járulékát. Hiába tiltakozott Csüry János helyettes főgondnok, hogy tudomása szerint Virágh Mihály kifizette, mert a „Főtabellán” az adósság ott szerepelt.

Ezt csak tetézte a debreczeni főiskola 2352/899 sz. leirata, miszerint a fiókegyház 1896-ban 1000 forint tőkesegélyt kapott, azonban még egyáltalán nem törlesztette. Egyházmegye megoldotta a kérdést, azonban úgy, hogy visszatartotta a fiókegyház államsegélyét.

Az egyházközség helyzete ezután is csak tovább romlott, mivel 1901-ben kétségbeejtő helyzetbe kerültek.  1901. január 2-án Papolczy Károly lelkipásztor azt jelentette, hogy előbb az új épület egyik vége, majd április 16-án pedig a keleti vége is leszakadt. Közgyűlés most már valóban kiküldte a bizottságot, hogy vizsgálja meg a helyzetet és a károkat.

Közben, a missziói lelkipásztor, mintha mi sem történt volna, azon szándékát jelentette az egyházmegyének, hogy szeretné a fiókegyház összes alapítványi pénzét a harangalaphoz csatolni abból a célból, hogy minél előbb egy hat mázsád harang hirdesse az ott lakó sváboknak és oláhoknak, miszerint magyar református egyház is van már a fényes múltú Erdődön.

A kiküldött bizottság, hamar rájött az újonnan épített, de már düledező félben levő épület titkára. A jelentés szerint az új imaház és a bérház a rossz és ellenőrizetlen építkezés miatt részben ledőlt, részben leomló állapotban van. Az építkezés rosszasága miatt a jelenlegi főgondnokot és presbitériumot vád nem terheli, mert az elhalt főgondnok (Virágh Mihály) gyűlést össze nem híva, figyelmeztetésükre nem hallgatva maga intézkedett s építkezett. Hogy az épület biztos karba hozassék s különösen pedig a falatvédő szélesebb eresszel elláttassék, sokkal nagyobb összegre van szükség, mint amennyivel az egyház rendelkezik. A meglevő összegből a leghalaszthatatlanabb javításokat igyekezzenek eszközölni.

Egyházmegyei közgyűlés szomorúan vette tudomásul a valós helyzetet. Mivel az egyházmegyének semmilyen alapja se volt már, amivel segélyezhetné a fiókegyházat, kerületi segélyesésre terjesztet fel. És tette ezt a következő évek mindegyikén.

1906-ig sok változás nem történt a körben, azon kívül, hogy a szatmárhegyi lelkész, öregségére hivatkozva inkább segédlelkészét küldte a fiókegyházba, Batta Miklóst. A főgondnoknak azonban sikerült megnyernie dr. Galgóczy Árpád szolgabírót, akinek az irányítása alatt új célt fogalmaztak meg a fiókegyháznek: egy református tanítói állás megszervezése, államsegéllyel. Ugyan is iskolateremnek megfelel az imaház terme, a bérház pedig tanítói lakásnak.

1907-től felpezsdült az egyházi élet a fiókegyházban is. Az új lelkipásztor, Makai Elek lett. Első dolga az volt, hogy tudtára hozta az egyházmegyének, miszerint az erdődi fiókegyházban a református iskolakötelesek száma meghaladta a 30-at, és mindannyian a római katolikus püspökség által fenntartott népiskolákba járnak: r. cath. férfi és zárdai apáczáktól nyernek közismereti és vallásos oktatást, ezért őket egyházunkra nézve feltétlenül elveszetteknek kell tekintenünk.

A közgyűlés felszólította a presbitériumot, hogy a református növendékeknek már a folyó iskolai évben leendő vallásos oktatásáról haladéktalanul gondoskodjék.

Ekkor már szerepel a jelentésben a missziói kör lélekszáma is: Erdődön 250 református, a szórványokban pedig, Sóspuszta, Nagymadarász, Oláhgyűrűs, Nagyszokond, Oláhmedgyes, Szakasz, Alsóhomorod, Felsőhomorod, Ivácskó, Középhomorod és Résztelek összesen 100 református lélek volt található.

Lelkipásztor örömmel jelentette, hogy 1908. szeptember. 1-től a fiókegyházi közgyűlés előkönyörgő tanítói állást szervezett, s a lakáson kívül a fiókegyház évi 100 koronával fog hozzájárulni a tanító fizetéséhez.  Ugyan ekkor jelentette, hogy a hívek igényelték, hogy minden hónapban tartson istentiszteletet, melyet ő indokoltnak is tart, de csak akkor tudja vállalni, ha a konvent a missziói segélyét 300 koronára emeli.

Ugyan ekkor lett harangja is a fiókegyháznak, igaz, nem hat mázsás, mint amilyenről álmodoztak, hanem adományba kaptak az anyaegyháztól egy 32 kg-os harangot.

Kacsó Ignácz jeles oklevelű tanító minden vasárnap istentiszteletet tartott, ami alkalmanként 30-40-en vettek részt. Mozgatható vaspadokat készíttettek, hogy a terem szolgálhasson imaházként és iskolateremként is.

Az iskola beindítása fellendítette a kis gyülekezetet. Az adományok növekedni kezdtek így hamarosan még harmóniumot is tudtak vásárolni. Az esperes utasította a tanítót, hogy vasárnap délután is tartson istentiszteleteket, bűnbánati héten pedig legalább 2 reggel. A későbbiekben a missziói lelkipásztor a délutáni istentisztelet-tartás alól való felmentését kérte a tanítónak, ugyan is a hívek délután nem jártak istentiszteletre. Bűnbánati héten ellenben 4 istentiszteletet kellett tartania a tanítónak, mivel akkora volt az érdeklődés.

1911-ben Kacsó Ignácz tanítót más helyre hívták meg, így helyébe ideiglenesen Rácz Rózát alkalmazta az egyház. Egy ideig tanítás sem volt, aztán decembertől hivatalosan Virágh Cella okleveles tanítónő vette át a tanítást.

Sokatmondó a lelkipásztor 1913-as beszámolója, amelyben szinte jövő felé való kitekintést ad a fiókegyházról: Az erdődi egyház fejlődni akar, történelmi múltját ismeri, tagjai hivatásuk magaslatán állnak, a templomépítésről komolyan gondolkoznak, áldozatkészek. Az egyház tehát egy új korszak küszöbén áll, mely lelkes vezetés mellett felvirágzását hozza magával. Ez azonban csak úgy remélhető, ha a kellő felügyelet és vezetés nem lankad.

Természetesen, oda fűzi azt is, hogy mindez csak akkor lehetséges, ha a konvent az ő missziói segélyét évi 300 koronára emeli.

Az istentiszteletekre általában az értelmiségi osztály járt, és ők is szoktak úrvacsorával élni.  Az ő útinaplója sem volt rendszeresen láttamoztatva, mivel csak oláh bírókkal tudná láttamoztatni, de ezt lealacsonyítónak tartja.

Kimondottan hangsúlyozta, hogy az erdődi fiókegyház közös óhaja az anyaegyházzá alakulás. Ha tőkesegélyt nyerhetnének, minden további nélkül hozzá fognának a templomépítéshez.

Kaptak is tőkesegélyt, 1915-ben, méghozzá komoly összeget, 10000 koronát, ellenben rögtön hadikölcsönbe fektették. Törlesztését azonban el is kezdték.

Nem észlelhető pontosan, hogy mikor határozott a fiókegyház a leányegyházzá alakulással kapcsolatosan, de a 49/1916 szám alatt közölve lett, immár a leányegyházzal, hogy megegyezése az anyaegyházzal megerősíttetett a kerület által. E szerint, a lelkész minden hónapban egy istentiszteletet tartott Erdődön.

1917-ben már a nagyszokondiak is igényelték az istentiszteletek megtartását, de lelkész, arra hivatkozva, hogy nincs segédlelkésze, elutasította.  Ekkor a leányegyház lélekszáma 294, szemben a 2976 más vallásúval. A szórványban, (a jelentés csupán hat szórványról ír) pedig 98 lélek, szemben az összesen 3684 más vallásúval.

Itt is, a tárgyalt időszak utolsó jelentése a 23/1919-es pont alatt tárgyalták. A háború itt is szegénységet hozott a hívekre, akik már nem tudták fenntartani az iskolát. Adócsökkentési segélyt kértek, s ha nem kapják meg, az iskola államosítása elkerülhetetlen.  Ellenben a leányegyháznak komoly vagyona volt, éspedig 42500 korona. Ebből bármikor lehetett volna már templomot építeni. Ám az összeg nagy része itt is hadikötvényekben van, így tehát az istentiszteletek a református iskola termében tortották tovább.

Majd a háború utáni első jelentésben erdődön 201 lélek szerepel, öt szórványban pedig: Nagyszokond, Nagymadarász, Oláhgyűrűs, Oláhmedgyes, és Bükkszáldobágy – összesen 56 lélekkel.  Templom nem építtetett, az iskola egyben az imaház is. 8 tanköteles gyerek van csupán, ezért a tanítás szünetelt.

5. A 20. század és a jelen

A kommunizmus idején, mint magyar egyház, az erdődi református egyház sem volt jó szemmel nézve. Így nagyon nehéz volt előre haladni anyagi téren. Szellemi és lelki szempontból azonban nem volt gond.

1941 és 1946 között magyar állami támogatással misszió egyházközség volt az erdődi, de miután Romániához csatolták ezt a részt, a támogatás megszűnt. A száműzetés (1769) óta csak ebben a öt évben volt Erdődnek külön református lelkésze, egyébként azelőtt és azután is Szatmárhegyről szolgáltak be a lelkipásztorok.

A lelkipásztor hiánya ugyan letörte a helyieket, de nem nézték ezt tétlenül. Mindig volt egy gyülekezeti tag, aki vasárnaponként felolvasott az istentiszteleten, gyülekezeti tagok, tanítók önként vállaltak a gyerekek oktatását, vallásórás gyerekek tanítását és konfirmandusok előkészítését.

1980-ig Magos Árpád tiszteletes szolgált be Szatmárhegyről évtizedekig, majd 2009-ig ugyancsak Szatmárgyről Kovács Ferenc lelkipásztor járt be havonta.

A ’89-es események után ismér reménység nyilt arra, hogy testiekben is fejlődjön az egyház.

1995 szeptember 20-án, az 1. Erdődi Zsinat 450 éves évfordulója alkalmából az egyház jeles személyiségei jelenlétében nagy ünnepséget szerveztek. Már akkor megfogalmazták igényüket az egyházi vezetőség felé, az imaházból templomot szeretnének építeni. Régi vágyukból egy kicsit alábbhagytak az erdődiek, ugyanis nem egész 100 évvel ezelőtt egy külön templomot szerettek volna épiteni, de anyagi lehetőségeikkel tisztában léve beérték azzal, hogy a régi imaházat és iskolát alakitják át templommá.

2004-re ez el is készült: torony épült az imaházhoz kapcsolva; a torony tetejére fel lett téve a csillag/buzogány; harangot öntöttek, Németországból újszerű padokat kaptak. 2004 őszén nagy ünnepség keretén belül mindezért hálát is adtak a gondviselő Istennek, Hegedűs Lóránt Dunamelléki püspök úr prédikált.

2005-ben kerűlt sor a II. Erdődi Zsinat 450 éves évfordulójára és ezt is megünnepelték teológaiai professzorok, valamint a Királyhágómelléli Református Egyházkerület képviselőinek jelenlétében.

2009 őszén az egyedi, különleges és dicsőséges múlttal rendelkező egyházközség 240 év böjt után anyaegyházközséggé vált. A gyülekezet élére így Rácz Ervin-Lajos személyében külön lelkipásztor került. A családlátogatás folyamán kiderült, hogy nemcsak 90 református él Erdőd városában, hanem előkerült még 57 eltévedt bárány, így jelenleg 147 lelkes a gyülekezet. Tervek között szerepel a környező falvak: Nagymadarász, Erdődhegy és Oláhgyűrűs felmérése és az ott szórványban élő reformátusok felkeresése. Lelkészlak nincs, de tervben van a parókia felépítése is, hozzácsatolva egy olyan központot, ami az 1545-ös és 1555-ös zsinatoknak lenne egy emlékhelye.

*   *   *

A múlt dicső és ezért csak Istennek adunk hálát, aki adott erőt és bátorságot őseinknek a szolgálatok elvégzésére. A jövőben is az egyház biztos fundamentumára, egyházunk Urára, Jézusra szeretnének támaszkodni, mert így biztos a jövendő.

FLO/LFY like proteins. PFL Kid Reilly Smith Jersey also shares with other dicot FLO/LFY like proteins a region containing leucines repeated every 7 or 8 amino acids (positions leucine Men Chris Authenitc White Chris Kelly Jersey Kelly Jersey 69 to Men Tuukka Rask Jersey leucine 99) and a region Youth Tuukka Rask Jersey with alternating basic acidic basic stretches (positions arginine 115 to arginine 126). The leucine repeats are marked with "". The basic and acidic regions are labeled as "+" and " ", respectively. Full figure and legend (372K) The comparison of PFL proteins to other FLO/LFY like proteins showed that PFL protein is more closely related to the other dicot FLO/LFY Authenitc Elite White Patrice Bergeron Jersey Black Marc Savard Jersey proteins than to their monocot counterparts or to gymnosperm FLO/LFY like proteins. PFL Elite White Chris Kelly Jersey protein Women Bobby Orr Jersey shares 66% and 70% similarity Authenitc Gold Reilly Smith Jersey Authenitc White Patrice Bergeron Jersey with LFY and its snapdragon counterpart FLO. It Men Tuukka Rask Jersey shares a higher similarity Elite Bobby Orr Jersey with LFY homolgous proteins of two woody tree species, California sycamore (Platanus racemosa) Women Dougie Hamilton Jersey and black cottonwood (Populus trichocarpa) at 75% and 76%, respectively Elite Bobby Orr Jersey (Tab. 1). Only one hybridizing band was seen with
lumbering onto the field. He had a huge cast on his arm that looked like a big club. With the hand totally encased, forming a big bulbous weapon, he shook it as his opponents in Men Tuukka Rask Jersey Elite Women Tuukka Rask Jersey White Chris Kelly Jersey defiance while possibly struggling to stick one particular finger up, and then reluctantly joined the huddle. It was nearing the halftime and so many timeouts had been called that they seemed to have run out of commercials to play. So the cameras started scanning the crowd. It was a lot colder where this game was being held, and I could see people breath. I also Authenitc Gold Patrice Bergeron Jersey saw a guy in shorts and no shirt who had painted his skin from head to toe in his NFL team colors. His head was shaved and also painted, and he was wearing a big pig nose on his face. As I briefly scanned the crowd on Kid Tuukka Rask Jersey the other TV, I saw lots of people in button down, short sleeve shirts, baseball caps and gloves on, waiting expectantly for that ever elusive foul ball. The first half started to wind down in the NFL game, and I actively awaited gratuitous

Szóljon hozzá