Karácsony ünnepét Erdődön idén is a gyermekek ünnepi műsora ékesítette. Kaszaniczki Csongor lelkipásztor hirdetett Igét: „És íme, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük ment mindaddig, amíg meg nem érkeztek. Akkor megállt a hely felett, ahol a gyermek volt. És mivel álomban intést kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek haza.” (Máté 2,9.12)
A prédikáció fő üzenete: Minden istentiszteletünk, különösen az ünnepiek arra valóak, hogy találkozzunk Megváltónkkal. Megerősödjünk abban a hitben, hogy Ő értünk jött a földre, helyettünk szenvedte el az ítéletet, örök életünkért támadt fel minderről pedig Szent Lelke által tesz bizonyossá bennünket. Az Ige egy komoly, s talán nehéz kérdést tesz fel számunkra, hogy mennyit ért ünneplésetek? Lesz e változás az ünnep által bennünk? Az igénk a kérdést néhány olyan ember bemutatásával teszi fel, akik nagyot változtak azokban a napokban, amiket mi ünnepelünk – pedig kevesebbet tudtak arról, aki megszületett, akit mi Megváltó Urunknak ismerünk. A keleti bölcsek változtak nagyot. Először arra figyeljünk: mitől változtak meg ezek az emberek? “Bölcsek”, csillagászok voltak “napkeleten”, a perzsa birodalomban. Valami furcsa jelenséget láttak az égen, amiből arra következtettek, hogy tőlük nyugatra egy nagy király született. Elindultak, hogy utánajárjanak. Aztán úgy tapasztalták, hogy a jel hiteles volt. Az írás igy vall erről: “bemenve a házba, ott találták a gyermeket anyjával, Máriával”. Nem csoda hát, hogy “igen nagy örömmel örvendeztek.” Másodszor azt nézzük: mennyire változtak meg? Nem mentek vissza Heródeshez. Pedig ő király volt, szavát parancsnak kellett venni. De ők arra kaptak intést, hogy arra ne. Viszont a “más út”, amire az Úr indította őket, az egy más ösvény volt. Az Ő szavára el kell hagyni a járt utat, és kipróbálni a járatlant, higgyük el be fog válni. Hiszen az irányítást ugyanazzal a szeretettel adja, mint a megváltást. Aki hallgatott rá, még soha nem bánta meg. Így, ezzel a megváltozással van értelme ünneplésünknek karácsonyuknak, ha mi is szívünkbe fogadjuk az Úr Jézust, aki üdvösséget hozott. – mondta igehirdetésében a lelkipásztor.
