“H l val ldozz l Istennek, s teljes tsd a Fels gesnek tett fogadalmaidat!”
(Zsolt rok 50,14)
Isten v rja, hogy let nket h la ldozatul neki adjuk. Ez azonban lehetetlen Isten szeretet nek ismerete n lk l. Min l m lyebben meg rtj k ir ntunk val szeretet t, ann l ink bb ragaszkodunk hozz . Nem Istennek van sz ks ge erre, hanem nek nk. Min l m lyebb az Istennel val kapcsolatunk, ann l m lyebbr l t r fel a h la.
El sz r id b l, er b l, p nzb l keveset adunk, amikor teljess lesz benn nk szeretete, nmagunkat aj nljuk. Kezd dik a sz l k, keresztsz l k, gy lekezet fogadalomt tel vel, m g el rkez nk a konfirm ci hoz, majd h zass gk t s, presbiterek esk t tel n kereszt l minden rvacsor n g rj k s fogadjuk. Mit? J zus Krisztus h s ges tan tv nya leszek. Ezt h s get a vele ton lev k tanulj k meg, akik fogadalmuk teljes t s vel let ket neki adj k.
Egy t rt net szerint egy afrikai kereszty n gy lekezet sszej vetel n, a r sztvev k k kuszdi ban r tt k le az adom nyaikat. Amikor k rbehordozt k a kosarat, egy kisfi gy sz lt a kosarat viv kh z: “Tarts tok lejjebb!” Tov bb b ztatta ket: “M g lejjebb! Amikor v g l letett k a f ldre a kosarat, bele lt, majd ezt mondta: ” n magamat adom J zusnak!” Ma sem tehet nk m sk pp, adjuk oda let nket ir nta val h l b l. men!
Kiss Szabolcs,
Apa