“Ez rt meghajtom t rdemet az Atya el tt.” (Ef 3,14)
Napi ige: Ef. 3, 14-21
Korunk t rsadalm nak egyik nagy gondja a t rdhajt s, ugyanis ez a megal zkod s jele, erre pedig az ember, term szet b l ad d an nem v gyik. Az els emberp r is nagyobb akart lenni ann l amit, Isten rendelt nekik. A tan tv nyok k z tt is volt rangalap vita. Ma pedig az ember mind nagyobb s nagyobb k v n lenni, lehet leg mindenf le megal zkod s n lk l. Ha pedig m gis r sz nja mag t a t rdhajt sra, mert a c l szentes ti az eszk zt, akkor rendszerint rossz r el tt teszi meg, csakhogy ez ltal jellemtelenn , megalkuv v , szolgalelk v v lik.
P l apostol ny ltan megvallja, hogy ki el tt hajt t rdet: az Atya el tt. Pedig sok nyomor s gt l megszabadult volna, ha ezt m sok el tt is megteszi. Az apostol azonban tudta, hogy az Ura a leghatalmasabb, akir l neveztetik minden nemzets g mennyen s f ld n (15 v), ez rt nem kell f lnie m st l.
Viszont az Asr el tti t rdhajt st is lehet rosszul v gezni. Amikor J zust elfogt k, a katon k g nyol dni kezdtek vele: n dsz llal vert k a fej t, megk pd st k, s t rdet hajtva h doltak el tte (Mk. 15,19). T k letes p lda ez arra, hogy mire ind tja az embert a gonoszs g, m g az Isten Fi val szemben is. Az Asr el tt kedves t rdhajt s viszont a szolg latra val felk sz l s l nyeges eleme. A kereszthal lra k sz lve J zus elmegy a tan tv nyokkal a Gecsem n kertbe, majd elt vozott t l k egy k haj t snyira, s t rdre borulva gy im dkozott (Lk. 22,41). J zus sz m ra fontos volt a t rdhajt s, ahogyan k s bb P ternek is T bitha felt maszt s n l (Ap Csel 9,40). Nem mindegy teh t, hogy ki el tt hajtunk t rdet. Az Asr el tti t rdhajt s szolg latra k ssz tesz, a gonosz el tti viszont szolgalelk v . D ntsd el, hogy mit szeretn l. men!
Erdei- rva Istv n,
Szamosk r d