2011. február 18.

Olvasandó: 4 Móz 10:1-10

“Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstbõl csináltasd azokat, és legyenek azok néked a gyülekezet összegyûjtésére, és a táborok megindítására.”

(4Móz 10, 2)


A mózesi időben a kürtök szava hívta egybe a gyülekezetet. Felhangzott a kürtnek szava, és valakik tudták, hogy menni kell, mert Isten várja őket. Ma templomaink tornyában felszerelt harangok csengő szava hív mindannyiunkat alkalomról-alkalomra az istentiszteletre, hogy meghalljuk a Pásztor üzenetét. A modern fejlődésnek köszönhetően sok helyen csak egy “gombnyomás”, és máris szól a harang csengő szava. Hol van szokszor szívünkben ez a gomb? És ki nyomja meg? Hol van a vágy ezután? Eljut-e a tudatunkig, hogy itt az idő a munkát befejezni, az otthon adta kényelemről és melegről egy kicsit lemondani, mert valaki hív, valaki vár, mert üzenni-, rendelkezni akar életünkkel. Ma így kapcsoljon az a bizonyos “szívgomb”, és közelítsünk Ő hozzá, mert Ő már közel jött hozzánk! Lehet, hogy holnap már nem lesz több esély! Ámen

Ilonczai Zsombor

Szárazberek

Vélemény, hozzászólás?