IV.Mózes 4. 17-49 „Ez legyen munkájok a Gersoniták nemzetségeinek a szolgálatban és a teherhordozásban” (24)
A fenti Igében három nagyon fontos feladatra figyelhetünk, mellyel Isten megbízza a Gersonitákat: munka, szolgálat, teherhordás. Megtanít ez az igevers arra, hogy hívő, keresztyén életünk elengedhetetlen elemei ezek.
I.
A munka mindennapjaink része. A hívő ember viszont meg kell tanulja, hogy kenyérharcai mellett az Isten országáért is áldozatot, munkát kell vállaljon. Maga Jézus tanítja, hogy „munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert Őt az Atya pecsételte el, az Isten.” Legyetek tehát az Isten buzgó munkásai, „tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban”
II.
Az Isten dicsőségére végzett munkát az Ige szolgálatnak nevezi.
A szolgálathoz alázatosságra van szükség. Istent nem lehet öntelten, önzőn, képmutatóan szolgálni. Ha hűséges szolga szeretnél lenni, tanuld meg azt az alázatosságot, melyben maga Krisztus mutat példát.
A szolgálatnak ugyanakkor jutalma van. A gonosz és rest szolgák büntetésre számíthatnak, a jó és hű szolgákat viszont egykor majd így hívja Krisztus: „gyertek én atyámnak áldottai és örököljétek ez országot, mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta”
III.
A szolgálat nem mindig könnyű. Nem véletlenül nevezi az Ige teherhordozásnak. Ebben a versben a terhet egy olyan héber szó fejezi ki az eredeti szövegben, melyet az ószövetség számos helyen a prófétai, igehirdetői szolgálatra is alkalmaz, amelynek másik jelentése ajándék. Az Isten szolgálata teher és ajándék egyben. Tanuld meg szolgálatodban nem csak a terhet, de az ajándékokat is meglátni. Nagyon sok ilyen teher-ajándék szolgálat van az életedben. Gyermeket nevelni például sok terhet, fáradozást, munkát jelent, de a földi élet legszebb ajándéka ez, mellyel megáld Isten. Köszönd meg Istennek terheidet, melyekkel tulajdonképpen megajándékozta életedet! Ámen
Máthé Róbert
Patóháza